MEGÉRTHETŐ ZENE – A MESSZE GURULT ALMÁK

Attól a perctől kezdve, hogy az 1800-as évek óta az európai zenekultúrában a mindenkori legújabb művek, hanem a közelmúlttól a régmúltig valamennyi korszak zenéje felcsendül, az alapvető kérdés a viszonyunk a régebbi korok zenéjének előadásához. A papírra vésett hangok mögött egyrészt többnyire évszázadnyi tradíció fogalmazódik meg, másfelől a komponista tehetségétől függően az adott koron, tradíciókon messze túlmutató eredeti gondolatok, technikák fedezhetők fel. Rossini ünnepi kis miséje közismerten az egyházi tradíció keveredése az operaszínpad jellegzetes elemeivel, másrészt művében jól felismerhető módon utal régebbi korok kompozíciós stílusára, miközben más pillanatokban a korszakban még nyilvánvalóan szokatlan zenei megoldások jelennek meg. E mai füllel is azonnal szembetűnő a darab bizonyos tételeiben a motorikus ritmus, a későbbi korok populáris zenéire jellemező hangsúly eltolódások szokatlanul jelentős szerepe. Ez a feldolgozás, amelyben a vokális szólamokat szinte kizárólag ütőhangszerek kísérik, stílusában nyíltan felmutatja a darabban a XX. század populáris zenéire utaló jeleket. Látszólag messze gurul ez az alma a mű eredeti fájától, de az feldolgozó és az előadók hite szerint nem Rossini szándékai ellenére.

ISMERKEDÉS A BILLENTYŰS ÉS A PENGETŐS HANGSZEREKKEL

ISMERKEDÉS A BILLENTYŰS ÉS A PENGETŐS HANGSZEREKKEL

A zongora, a harmonika, a hárfa és a gitár

Megérthető JUNIOR – NEMZETI ÜNNEPEK

A zeneművészet évszázadok óta szolgálat, hozzájárult az emberiség fontos ceremóniáihoz. Egyik leghálásabb feladata az ünnepek, különösen az öröm, illetve a dicső emlékezés ünnepeinek megéneklése. A hangversenyen egy győztes csatát dicsőítő szimfonikus költemény, a francia forradalom himnusszá váló éneke és a magyar történelem legdicsőbb pillanataihoz kapcsolódó alkotások szólalnak meg.

 

BEETHOVEN/ORBÁN/BRUCKNER

A III. Leonóra-nyitányt Beethoven valójában a Fidelio című operájához írta. Ez a nyitány nem a dráma cselekményét, hanem a történések érzelmi, indulati mozgatóit ismerteti meg a hallgatóval: a harc elszántságát, a fájdalom mélységét és a szabadulás boldogságát. Leonórával, a hőslelkű asszonnyal együtt éljük át ártatlanul bebörtönzött férjének reménytelen szenvedését. A történet szerint az álruhában a börtönőr bizalmába férkőző hitves, és az igazság győzelmét jelképező, a végveszély pillanatában megérkező miniszter azonban megmentik az önkény áldozatát. A szabadulás pillanatát jelképezi a nyitány végén a színfalak mögött felhangzó trombitaszó.

A nyitányt követően Orbán György hegedűversenye csendül fel a zenekar egyik koncertmestere, Harsányi Elina előadásában.

„Én háromféle kivégzést tudok elképzelni magamnak a hegedűversenyem miatt: nagyot, ha a nagy hegedűversenyekhez hasonlítják, mert akkor meghaltam. Közepeset, ha mondjuk a Prokofjev I.-höz hasonlítanak, és talán a legkevésbé fájdalmasat, ha a Prokofjev II.-hoz, amely halványabb. Az én kis hegedűversenyem azt az aránylag hosszú, 25 percet tölti ki, amit a közönség rááldoz az idejéből. Már az is bukás, ha rendben lemegy, de igazából 10 perc alatt is el lehetett volna mondani… Egyrészt itt-ott vannak benne népdalfoszlányok, a végén pedig még egy regösének is felhangzik, jól felismerhetően.” – mondta a szerző saját hegedűversenyéről.

Anton Bruckner többszörös átdolgozás után 1881-ben mutatta be Negyedik szimfóniáját, melynek ő maga adta a “Romantikus” címet. A szimfónia méltán kapta a romantikus melléknevet: a romantika korszakának egyik fő szimbólumát, az erdőt ábrázolja egy monumentális természeti képben.

Nem a fizikai erdőről, hanem az erdő jelenségéről van szó: az erdő egyfelől a megnyugvást, az elcsendeülést, a természettel való egyesülést, másfelől pedig a lélek tudatalatti ösvényein való bolyongást, a legbelsőbb gondolataink, érzéseink feltárását, ezek megismerését szimbolizálja. Ilyen módon az első tétel megmutaja a lélek békéjét, csendjét, míg például az utolsó tétel viharjelenete a lelkünk viharait ábrázolja.

 

 

HOLST/MUSZORGSZKIJ/CAKÓ/HOLLERUNG

A Zeneplusz… sorozat második hangversenye zene és képzőművészet kapcsolatát veszi górcső alá. Ezen a hangversenyünkön Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabja csendül fel, mely mű létrejöttét festmények ihlették. A zenemű megszületésének ihletet adó festményeket Cakó Gábor homok animációját kelti életre. A hangverseny első felében pedig Holst Planéták című művét hallhatják, mely a bolygókon keresztül emberi tulajdonságokat ábrázol.

MEGÉRTHETŐ ZENE – HAMUPIPŐKÉK FŐSZEREPBEN

A zenekar két olyan hangszere lesz a hangverseny főszereplője, amelyek évszázadokon keresztül hagyományosan töltő szerepet játszanak. A kürt gyakran taktusokon keresztül egy fekvő hangot játszik, és mozgása is évszázadokon keresztül korlátozott volt, mert csak a hangok bizonyos részét képes megszólaltatni. A hárfa is a romantikus zenekarok kedvelt hangszere lett, egy-egy szólisztikus futamot leszámítva elsősorban a zenekar színezését, illetve a hangzótér kitöltését szolgálta. A hangszerek és főleg a hangszeresek fejlődésének köszönhetőn Mozart már kedvét lelte e hangszerek adottságaiban és képességeiben, és számos olyan versenyművet írt, amely korábban még nem volt jellegzetes szólóhangszer, így többek között kürtre és hárfára is. Mozart kürtversenyei a mai napig is e hangszer parnasszusának számítanak, és annak ellenére is minden kürtjátékos legnagyobb erőpróbájának számít, hogy a hangszer közben sokat változott, és a természetes kürt hangjait most már kromatikusan kiegészíteni képes ventilek ellenére is a legigényesebb feladat.

A hangverseny másik műveként megszólaló Hidas-hárfaverseny pedig a múlt század végének egyik leguniverzálisabb komponistájától, Hidas Frigyestől származik, a ki közismerten a hangszerek kiváló ismerője, műveiben mindig optimális játszanivalót kínál a szólistának, és közérthető és szórakoztató élményt kíván a hallgatónak.

BACH/HIDAS/BRAHMS

Ma esti hangversenyünkön elsőként a régizene világába kalauzoljuk önöket. A zenetörténet egyik legnagyobb mestere, Johann Sebastian Bach Christian Ludwig brandenburgi őrgróf kérésére írt versenysorozatának első darabját hallhatják. Az öttételes darab lényegében szvitmuzsika, amelynek stilizált tánctételeit fúvósokból és vonósokból álló kamarazenekar és egy régebbi hegedűfajta – a mai hangszernél kvarttal magasabban hangolt „kis hegedű” – a violino piccolo szólaltatja meg. A versenyműveknél általános solo-tutti ellentét ebben a darabban nem észlelhető. Az első tétel zenéjét a zeneszerző utóbb az 52. kantáta („Falsche Welt, dir trau’ich nicht”) első darabjában is felhasználta. A darab második tételének varázsát a csodálatos oboaszóló adja, míg a harmadik tétel jobban idézi a barokk concerto-zenék stílusát. A negyedik és ötödik tétel a kor ízlésének megfelelően leginkább tánc jellegű.

Bach muzsikáját követően a 20. századba repítjük önöket. Hidas Frigyes hárfaversenye csendül fel. Alkotásai között jelentős helyet kaptak a versenyművek – a zenekari partitúra majdnem minden hangszere főszerephez jutott általa. A versenymű bemutatóján „a várakozásnak megfelelően – egy remekül megírt, a szólóhangszer testére szabott, jól meghangszerelt, arányos, formás és mindenekfelett: derűt keltő zeneművet kaptunk.” 

A hangverseny utolsó száma Brahms I. szimfóniája. A szerző életművében nagy küzdelem volt e zenemű létrejötte. A szimfónia írásának gondolata már hosszú ideje foglalkoztatta Brahmsot, első próbálkozását végül is zongoraversennyé dolgozta át (d-moll koncert). Végül is hosszú ideig, mintegy 20 évig várt első szimfóniája megírásával, mely eltér a hagyományos szimfóniák felépítésétől.

Az első tétel elé lassú bevezetést iktatott, melynek sejtelmesen komoly hangulatát, dallamvilágának kromatikáját a főtétel pregnáns ritmusvilága váltja fel. A második tételben megszólal barátja, a tragikusan elhunyt Schumannra álomszerű világa. A harmadik, hagyományosan scherzo tételben a népet népdal ringatózó, bölcsődalszerű hangja csendül fel, melyet a zárótétel lassú bevezetőjét követően a beethoveni hangot idéző diadalmas kóda zár le.

MEGÉRTHETŐ ZENE / HAGYOMÁNYOK ÁLARCBAN

Farsang idején szeretünk álarcot ölteni és az álarc mögött sokszor úgy érezzük, megtehetünk olyat, amire álarc nélkül nem is gondolnánk. Sztravinszkijnél szinte mai napig nem tudjuk eldönteni, mikor volt álarcban és mikor mutatta igazi arcát. A sokfajta forrást, zenei gondolkodásmódot és kompozíciós technikát kipróbáló Sztravinszkij talán „legfarsangibb” kalandja mégis a Pulcinella. Bár a szerző ekkor igen egyértelműen fordult a klasszika korához, és igyekezett e kor zenei nyelvét és a zenei szövet megformálását beilleszteni saját gondolkodásmódjába, a Pulcinella viszonylag mégis egyedi alkotás Sztravinszkij életművében. A szerző Pergolesi, illetve akkor Pergolesinek tulajdonított zenei anyagokból állított össze egy balett-szvitet, amelyben jobbára változatlanul hagyta az eredeti mű hangjait, mégis rafinált hangszerelési, dinamikai ötletekkel varázsol elénk egy máig is meghökkentően eredeti darabot.

Zeneértő leszek – a Rézfúvósok

FÉNY ÉS ÜNNEP
A trombita, a kürt, a harsona és a tuba

Megérthető JUNIOR – FARSANG

A farsang télbúcsúztató hagyomány, különböző kultúrákban különböző szokások alakultak ki, lényegük mindig egyfajta mulatságot, az élet hétköznapjaitól való elszakadást jelentett. Saint-Saens Állatok farsangja című kompozíciója állatokról és emberekről egyaránt szól, játékos és helyenként csintalan görbe tükröt tartva magunk elé.