Koncertek Archívált - Page 51 of 75 - Budafoki Dohnányi Zenekar

BRAHMS: NÉMET REQUIEM

Nem lehet pontosan tudni, mi ihlette Brahmsot e mű megírására. Az egyik lehetséges indíték édesanyjának halála, a másik feltevés szerint Robert Schumann elhunyta. Mint minden nagy művet,
Brahms ezt is sokáig érlelte. 1866-ban Becsben meg csak az első három tételt mutattak be, majd 1869-ben a lipcsei Gewandhausban hangzott fel a teljes mű először. A cím arra utal, hogy ez a mű nem a katolikus gyászmise latin szövegére íródott, mint a zeneirodalom sok nagy Requiemje, hanem anyanyelvi szövegre. Szövege nem is a mise latin szövegének fordítása, a mű alapjául a szerző által válogatott Ó és Újszövetségi szövegek szolgálnak. Ami nemcsak szövegében, de eszmeiségében is különbözik a hagyományos requiemektől. Míg a latin miseszöveg a végítélet fenyegető vízióját vetíti elénk, addig Brahms a halálban a megnyugvás es a hazatalálás érzését találja meg.

A Harmonia Garden lemezbemutató koncertje

A Harmonia Garden lemezbemutató koncertje sztárvendégekkel

UNGARESCA

A hangverseny első fele a magyar zene európai zenekultúrában való megjelenésének jellegzetes pillanatait villantja fel. Az eredendően cigánybandák által terjesztett magyaros motívumok különösen a
verbunkos térhódításával az európai zene egyik fontos, egzotikus koloritjává váltak. A hangverseny második részében az autentikus magyar népzenéből kinövő jelentős alkotások szólalnak meg. Az előadás különlegessége a zenekar tagjaiból alakult autentikus népzenét játszó együttes közreműködése, amely külföldi és hazai koncertjeinken hatalmas sikerrel mutatta már be azt az eredeti népzenét, amely Bartók, Kodály, Dohnányi művészetében hangversenyművekké nemesedett. A zenei programot a hangszerismertető és a néptánc teszi még izgalmasabbá.

ZENEÉRTŐ LESZEK – FÉNY ÉS ÜNNEP – A RÉZFÚVÓSOK

Bemutatkoznak a rézfúvósok: a trombita, a kürt, a harsona és a tuba.

MEGÉRTHETŐ JUNIOR – VERSENGŐ HANGSZEREK

Ezen a hangversenyen a versenyműveket vesszük górcső alá. A versenyműveket a zenekar tehetséges muzsikusai szólaltatják meg.

LISINSKI/BUJTÁS/HAYDN/BEETHOVEN

Vatroslav Lisinski Ignatius Fuch néven született német zsidó családba, később nevét azonban horvátosította, és munkásságával a horvát nemzeti kultúra szószólója lett. Porin című operája is a horvát nemzeti opera egyik példája. Ma esti hangversenyünket ezen opera nyitányával indítjuk.
Haydn ma este felcsendülő, rendkívül népszerű versenyművet hosszú ideig az Esterházy-zenekar gordonkásának, Anton Kraftnak tulajdonították, mivel az eredeti kézirat csak néhány évtizeddel ezelőtt került elő. Gordonkaszólama egyaránt igényli a muzikalitást és a virtuozitást, ugyanakkor a forma épületének is fontos tartópillére. Az első tételt terjedelmes tutti vezeti be, amely bemutatja a témákat, a főtéma azonban megtartja a barokk versenyművek ritornelljének funkcióját, emlékeztető, mottó jellegét. Ennek a témának jellegzetes fordulatát használja fel a lassú tétel tematikája is, a finálé pedig táncos-népies rondó. A versenyművet zenekarunk szólamvezetőhelyettese, Helecz Dániel szólaltatja meg.
Beethoven II. szimfóniáját 1803 áprilisában mutatták be a bécsi Theater un der Wien-ben, Beethoven vezényletével. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1802. október 6-án kelt a zene történetének egyik legtragikusabb dokumentuma, az úgynevezett Heiligenstadti végrendelet, amelyben Beethoven – reménytelen fülbajának tudatára ébredve – mindörökre búcsút mond a boldogságnak, sőt, magának az életnek is, úgy a D-dúr szimfónia keletkezésének körülményeit éppenséggel nem nevezhetjük derűseknek. Pedig a mű csak úgy szikrázik az életörömtől, humortól és az optimizmustól! A mű harmadik tétele ezúttal már nyíltan viseli a Scherzo címet, a szerző valóban tréfát űz a villanásnyi motívumokkal, amelyeknek megmegszakadó menetét váratlan piano-forte, sőt, piano-fortissimo meglepetésekkel tetézi. A fináléban még fokozni tudja ezt a dallamforgácsokkal való szellemes játékot, itt azonban a féktelen vidámság mögött olykor ijesztő mélységek is feltárulnak: felhívja figyelmünket, a komédia közvetlen közelében rejtező tragédia örök lehetőségére is.

A PORT.HU BEMUTATJA: FILMHARMONIKUSOK 2014

A nagysikerű filmzene produkció ezúttal a Port.hu rendezésében látható-hallható a Művészetk Plaotájában. A 2013-as telt házas koncert sikere ismétlést követelt, így a Budafoki Dohnányi Zenekar ismét a Müpa koncertpódiumára idézi a legnépszerűbb filmzenéket. A hangverseny- és vetítőtermek világának gyümölcsöző egymásra hatása voltaképpen annak köszönhető, hogy a filmgyártás felemelkedésének időszaka a nagyzenekari színekben rejlő lehetőségek már-már szemérmetlenül fantáziadús kiaknázásának korára esett. Hollywood szinte kiapadhatatlan inspirációs forrásra lelt az előző századforduló szimfonikus alkotásainak dús hangzásában. Áradó melódiákban és a hangszerelésben rendkívül hatásos módon alkalmazzák a klasszikus repertoártól örökölt elemeket a filmek tartalmához és látványához egyaránt, nem is beszélve a konkrét zenei idézetek atmoszférateremtő hatásáról, amelynek lehetőségeivel a mozgókép szintén szívesen játszik, otthonossá, könnyen érthetővé és tetszetőssé varázsolva a mozi élményét a közönség számára. A Budafoki Dohnányi Zenekar és vezetője, Hollerung Gábor régóta kiváló érzékkel mutatja fel ennek a különleges kapcsolatnak a szépségét.

FEKETE/STRAUSS/SCHUBERT/ PATERNOSTRO

Fekete Gyula Liszt-operájának (Excelsior!) hangversenytermi változata a darab remekbeszabott sűrítménye. A szvit – fogalmazott egy kritikusa – a teljes mű „zenedrámai ívének vetülete. A darab Szent Erzsébet pasztorális zenéjével indul, majd Liszt inasának burleszkszerű jelenetével folytatódik. Utolsó előtti állomásként Liszt imáját hallhatjuk, a befejezés pedig egy káprázatba tűnő, földi perspektívából szürreálisnak ható apoteózisban teljesedik ki. A szvitből feltűnően hiányoznak a mellékszereplőket – a pápát, a bíborost, Carolyne hercegnőt, Wagnert és Cosimát – megidéző zenei részletek”. Áttételesen ugyan, de Cosima mégiscsak jelen lesz a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén. Ő volt ugyanis az, aki éles szemmel meglátta, hogy Richard Strauss szimfonikus Költeményének hőse maga Strauss: „úgy érzem, hogy Don Juanjában több van az Ön személyéből, mint amit a szereplők Önnek mondanak”. S vajon ki lehet a „hőse” Schubert korszakos
szimfóniájának, ha nem maga a szerző, aki a darab bemutatásának legkisebb reményétől nem zavartatva olyan döbbenetes dimenziókba álmodta elődei – Haydn, Mozart és Beethoven – kedves műfaját, mint őelőtte senki. E dimenziókba a későbbiekben sem sokan merészkedtek. A koncert karmestere a bécsi születésű Roberto Paternostro. Hans Swarowsky, Ligeti György, Christoph von Dohnányi egykori növendéke és Herbert von Karajan berlini asszisztense a legutóbbi időben a formabontó rendezéseiről elhíresült Wagner-dédunoka, Katharina Wagner közeli munkatársa.

MEGÉRTHETŐ ZENE – GYÖNYÖR ÉS GYÖTRELEM BIRODALMA

A Don Juan történet számtalan értelmezésében egy dolog feltétlenül közös: Don Juan az örök emberit, a világmindenség birtoklásának vágyát szimbolizálja, egyben a férfiúi szerelem parttalanságát jeleníti meg. Érdekes, hogy valamennyi igazán kiemelkedő Don Juan-megfogalmazás bizonytalanságban hagyja a hallgatót a főhős elkárhozását illetve megdicsőülését illetően.