Koncertek Archívált - Page 48 of 75 - Budafoki Dohnányi Zenekar

CLASSICAL DISCOVERIES – 2

A mai este különlegessége az ophicléide, mely egy hosszú küzdelem nagyszerű eredménye, ahogyan a kontrabasszus kürtöktől a szerpenteken (azok kígyószerűen kialakított, majd egyszerűen 2-3 rét meghajlítva függőlegesen álló típusain) át végül eljutottak az első tökéletesített rézfúvós csodához, az Ophilcléide-hez. A szerpenttel való közeli rokonságra utaló hangszernév a görög ophisz (kígyó) és a kleidész (billentyűk) szavakból állt össze. A 19. század elején a nagyzenekarok legmélyebb fúvós szólamait még a régi szerpenteket felváltó basszuskürtökön játszották, de a híres párizsi hangszerész, Jean-Hilaire Asté 1821-ben bejelentett szabadalma minden addigi találmány sikerét felülmúlta. A korábbi kontrabasszus kürtöknél ésszerűbb billentyűkiosztású, sokkal precízebben megépített ophicléide kúposan táguló testére már 9–12 billentyűt applikált, amelyek segítségével az instrumentum hangterjedelme több mint 3 kromatikus oktáv volt. A mai estén Szentpáli Roland Klosé Ária és variációk című darabját szólaltatja meg a hangszeren.
Az est nyitánya Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjének első tétele, melyet tizenhétéves korában írt. A nyitány remek érzékkel, egyedül álló színekkel és gazdag ritmikával mutatja be a tündérvilág színeit, képeit, érzeteit, a zsongást, a mesét, ugyanakkor a benne rejlő emberit is.
Az est második részében Mozart remeke, a Haffner szerenád csendül fel. Elisabeth Haffner Salzburg nagytekintélyű és számos érdemet szerzett polgármesterének (egyben dúsgazdag nagykereskedőnek) leánya volt. Az ő esküvőjére írta Mozart 1776 nyarán a D-dúr szerenádot, de a Haffner nevet utóbb egy, ugyancsak D-dúrban írt szimfóniájával is halhatatlanná tette. A szerenád a zeneszerző e korszakában delelőjére jutott „gáláns” stílus egyik remekmívű alkotása. A szerenád fényes hangzásába, terjedelmes tételeinek (közöttük három ismét miniatűr hegedűkoncert) ünnepi pompájába csak egy ízben vegyül tragikus hang: az első menüettben, amely már hangneme révén is (g-moll) Mozart fájdalmas és baljós hangulatú tételeinek sorába illik. A mini hegedűverseny Baráti Kristóf előadásában hallható.

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEK 2014

A koncert ifjú szólistája a Zeneakadémián Dráfi Kálmán és Némethy Attila növendéke. Gyöngyösi Ivettnek a 20. század egyik legnagyobb formátumú zongoraművésze, Fischer Annie a példaképe, akinek akár még a nyomdokaiba is léphet, hiszen sorra nyeri a versenyeket, kiemelkedő tehetsége egészen nyilvánvaló. A Junior Prima-díjas művész a romantikus zenében érzi igazán otthon magát.
Ezen a hangversenyen is ebbe a világba kalauzol bennünket Schumann örök szépségű zongoraversenyével. Hollerung Gábor karmester e mellé olyan alkotásokat választott, amelyek ritkán hallhatók hangversenyteremben, és amelyek érdekes módon kapcsolódnak a romantikához. A 20. század második felének alapvető fontosságú kompozíciós technikája volt a szerializmus, amelynek megszületése Anton Webern nevéhez fűződik. A barokk variációs formában írt, de Brahmsra is utaló, zenekari Passacaglia azonban korai mű, diplomadarabként született 1908-ban, a késő romantika jegyeit viseli magán, s a fiatal zeneszerző Schönbergnél folytatott tanulmányait zárta le ezzel a gyönyörű tétellel Arnold Schönberg élete végéig tanított, az Egyesült Államokba való emigrálása után is. Az általa kiindulópontnak tekintett Brahms magyaros fináléjú zongoranégyesét itt írta át zenekarra 1937-ben, az izgalmas hangzású művet a Los Angeles-i Filharmonikusok mutatták be.
Nem mindennapi műsor egy nem mindennapi tehetséggel, Magyarország egyik legdinamikusabb zenekarával – ezt kínálja ez az este.
A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.

CINEMUSIC 2014

A Klasszik Rádió és a Budafoki Dohnányi Zenekar filmzene-koncertje.
Az idei koncert különlegessége, hogy a zenékhez speciális technikával, 3D-ben is élményszerűen mutatják meg film és zene kapcsolatát.

CINEMUSIC CSALÁDI DÉLELŐTT 2014

A rövidített programban elsősorban a gyerekek kedvenc filmzenéi, világhírű mesefilmek slágerei lesznek hallhatóak.
A koncertet 6 éven felülieknek ajánljuk.

MOZART/ROSSINI/FÜLEI/ HOLLERUNG

A hangverseny első részében Mozart D-dúr zongoraversenyét hallhatják. A mű a köztudatban mint „koronázási zongoraverseny” él; Mozart ugyanis 1790 októberében Frankfurtban, a koronázási ünnepségek alkalmával játszotta. A versenymű az 1784-86-os évek zongoraverseny-sorozatával tart szoros rokonságot. Talán csak a zongoraszerűség nyilatkozik meg fokozottabb mértékben ebben a versenyműben, amelynek mindjárt legelső témáját ebben a szellemben mintázta a zeneszerző. Az első tétel kidolgozása során mintegy kompendiumát adja Mozart mindannak, amit a szólóhangszer ebben a műfajban elért, s maximumát annak, amit a korabeli zongoratechnika nevében megkövetelhetett. A lassú tétel – bár típusával több alkalommal találkoztunk már Mozart Andantéi során – ismét egyedülállónak hat a maga nemében, kristályos nyugalmával, nemességével: olyan, mint egy tiszta vizű, mozdulatlan tó. Ugyancsak kifejezetten zongorára termett a záró rondó témája, de ennek a tételnek megformálásába és kivitelezésébe olyan gondos művészi munkát fektetett a komponista, amely nemcsak a koronázás ünnepi aktusához, de a maga érett korszakának színvonalához is minden tekintetben méltó lehetett. A versenymű a mai estén Fülei Balázs előadásában, a művész saját kadenciájával hangzik el.

Az est második felében felhangzó zenemű Stabat Mater az egyik legtöbbet megzenésített téma a zeneirodalomban. A Jacopone da Todi versére írt szöveget olyan elődök zenésítették meg, mint Pergolesi, Palestrina, Scarlatti, Vivaldi, vagy a későbbiekben Dvorák, Verdi, a magyar zeneirodalomban pedig Karai József vagy Csemiczky Miklós. Rossini tollából egy igazi teátrális mű keletkezett, melyet leginkább a Verdi leghíresebb operájának nevezett Requiemhez hasonlítható ilyen tekintetben. Bár oratorikus műről beszélünk, a mű tele van színpadias, operai gesztusokkal, operaáriákkal.

Kortárs romantikusok 2.0

Nagyzenekarra és jazztrióra írt, „ízig-vérig romantikus” zongoraverseny, egy belső késztetésre komponált csellóconcerto, valamint egy 21. századi látványos, lendületes Orfeusz-balett, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről. Ősbemutatók és fantasztikus szólisták a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén.

A felvétel a Müpa 2018. október 17-i koncertjén készült.

Kortárs romantikusok 2.0 című előadás közvetítése a Müpa Facebook oldalán tekinthető meg.

MEGÉRTHETŐ ZENE – KERTÉSZ ISTVÁN

Kertész István az egyik legnagyobb magyar karmester, a világháború utáni magyar zene egyik legjelentősebb propagátora, aki bármilyen stílusban otthonosan mozgott. Rossini Stabat mater interpretációját egy egyedülálló felvétel őrzi, mely monumentális tablókban jeleníti meg Jacopone da Todi szövegét.

A SZERELEM ARCAI – 1

AZ EGZOTIKUS

A szerelem kimeríthetetlen témájával számtalan zenemű áll kapcsolatban. Zenekarunk és a MÜPA közös sorozatában a társművészeteket is segítségül hívva a szerelem különböző megnyilvánulásait mutatjuk be. Az első hangverseny a szerelemben rejlő egzotikumot mutatja be. A modern nyugati civilizációt a keleti lélek mély szimbolikájával szembeállító csodálatos mandarint, Bernstein etnikai környezetben játszódó Rómeó és Júlia történetét, valamint a levantei kultúrában is ismert Árgyélus királyfi történetét a mindhárom témában megjelenő egzotikum kapcsolja össze. Bartók Béla különleges miliőbe helyezett szerelmi története Bozsik Yvette ez alkalomra felújított koreográfiájával és kiváló társulata közreműködésével elevenedik meg. Dubrovay László Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából íródott mesemegzenésítésének előadását pedig Cakó Ferenc homokanimációi teszik különlegessé.