ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – BEHARANGOZÓKONCERT

Az idén 25 éves zempléni Fesztivál már júniustól várja programokkal az érdeklődőket. A Budafoki Dohnányi Zenekar nyitja a programsorozatot Sárospatakon és Tokajban.

MEGÉRTHETŐ ZENE – A VÉGTELEN MÉRTÉKEI – A MEGTISZTULÁS FORRÁSA

Bartók életművének meghatározó élménye és mindent megváltoztató új forrása lett a sok évszázados hagyománnyal rendelkező magyar parasztzenével való találkozása. ez Bartók számára a tiszta forrás, ami a 19. század folytathatatlan zenei nyelvezetéből az egész életművét meghatározó új utat mutatott.
Bartók ennek az élménynek a szimbólumát találta meg abban a román kolindában, ami a szarvassá változott fiúk legendáját jeleníti meg. Bartók ebben a műben saját hitét összegzi és egyben meg is erősíti: hogy számára és a hite szerint minden humanizmus és az eredendő emberi érték iránt elkötelezett ember számára nem lehet visszaút abba az értékvesztett civilizációba, ami feltartóztathatatlanul elzárja a természet és az emberi lélek tiszta forrásait.

WAGNER/HARLAP/DVORÁK/PATERNOSTRO

Wagner későbbi alkotásait tekintetbe véve megállapítható, hogy A bolygó hollandi történelmi szempontból újdonságot jelent, hiszen első ízben itt alkot a cselekmény, a színpadkép és a zene tökéletes szimbolikus egységet. A tenger és a szárazföld, a végtelenség és a végesség, a férfi és a nő, a megváltás vágya és a megváltó szerelem – mindez képben, alakban és hangban egyszerre van jelen. A bolygó hollandi, zenéje alapján, már nem hagyományos romantikus opera, nem hagyományos „áriákból” álló mű, nem zárt énekszámok felsorakoztatásából keletkezett, hanem átkomponált, az elejétől a végéig egyetlen egységes egészet alkot. Az opera legfontosabb jellegzetessége, hogy anyaga két alaptémából fejlődik ki és megelőlegezi A Nibelung gyűrűje tetralógiában tökéletesre csiszolt zenedráma műfaját. Emiatt A bolygó hollandi eredetileg egyfelvonásos operának készült, ezért a nyitány megállás nélkül folytatódik az első felvonásban, az egyes felvonásvégek is az eredeti partitúra szerint összefüggően mennek át a következő felvonások kezdetébe.
Napjainkban mind a három-, mind az egyfelvonásos változatot is játsszák.
A ma ősbemutatóját ünneplő Memoires egy 6 tételes, önéletrajzi ihletettségű, nagyzenekari mű, mely Aharon Harlap életének legmeghatározóbb eseményeit jeleníti meg. Nosztalgikus erővel elevenedik meg a gyermekkor ártatlansága a maga játékosságával, keserédes és vidám pillanataival, majd a felnőttkor kihívásai, kudarcai és sikerei jelennek meg zenei köntösben. A szerző így vall darabjáról: „Zeneszerzőként és emberként is nagyon sokat kaptam családomtól, barátaimtól,kitűnő muzsikusoktól és kollégáktól, valamint zeneszerző elődöktől. Külön hálával tartozom barátomnak, Hollerung Gábornak, akinek belém vetett hite és bátorítása zenekari műveim megszületésének katalizátora volt. Ezt a művemet ezért mély szeretetem és tiszteletem jeléül Gábornak ajánlom”
Az este második részében felcsendülő VIII. szimfóniában a szerző a cseh nemzeti stílus irányvonalát követi, ezt a műben felcsendülő számos népzenei elem tükrözi.

WYATT-PROJECT

Amerikai énekkarok összefogásából jött létre ez a projekt, melynek magyarországi partnere a Budafoki Dohnányi Zenekar.

BARTÓK HANGVERSENY

Bartók: Hét egynemű kar zenekari kísérettel
Bartók: Cantata profana

ÉNEKEL AZ ORSZÁG – 2016

Az „Énekel az ország” elnevezésű kezdeményezés az 1986-ban indult Fővárosi Középiskolások közös hangversenye projektből nőtte ki magát országos rendezvénnyé. A vállalkozás a magyar zenei életben egy párját ritkítóan sikeres kezdeményezés, amelyben a legkülönbözőbb korú és képzettségű zenebarátok gyűlnek össze az ország minden tájáról, hogy az oratóriumirodalom legnagyobb alkotásait közösen előadhassák. A koncert során maradandó zenei élménnyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség.

AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG PILLANATAI – 4

A keresztény hit egyik alapkérdése a kárhozat és megdicsőülés, ami a romantikus korszak művészetének és magának a romantikus alkotói létnek kérdésévé válik. Goethe Faust-ja vagy Mozart Don Giovannija óta az elkárhozás a korszak társadalmi normáinak erkölcsi büntetéseként fogalmazódik meg.

Csajkovszkij Francesca da Riminijében az Isteni színjáték egy részlete elevenedik meg, ahol a házasságtörést elkövető Francesca meséli el történetét, szerelembe esését Paolóval, majd férje bosszúját. A történet végeztével a szerző a pokolba kalauzolja a hallgatót, ahol a szerelmesek örök büntetése, az örök szélviharban való sodródás egy sodró lendületű, nagyzenekari fináléban elevenedik meg.

Bartók II. zongoraversenye két szálon is kapcsolódik a hangverseny témájához: egyrészt a műben megjelenik stravinsky imént említett fináléjának témája, másrészt a mű sajátos helyet foglal el Bartók életében: a motorikus, drámai, helyenként ördögi erejű zárótétel a két másik művel szemben éppenhogy nem tartalmazza a feloldás-megdicsőülés esélyét, ez Bartók kései műveire marad.

A hangverseny szólistája a Rubinstein Verseny győztese, a zenekarral itthon már többször fellépett Roman Rabinovich.

Stravinsky tűzmadár című balettjében a mesejáték két főszereplője, a pokoli Kascsej és a tisztaságot szimbolizáló tűzmadár küzdelme a zenetörténet egyik leginkább magával ragadó megdicsőülést megfogalmazó fináléjában teljesedik ki.

Stravinsky művéhez Juhász Zsolt készített új koreográfiát, amelyben a történet meseszerűségét a Duna Művészegyüttes a folklór és a modern tánc elemeinek ötvözésével jeleníti meg.

ZENEÉRTŐ LESZEK – DOBPÁRBAJ – AZ ÜTŐHANGSZEREK BIRODALMA

Bemutatkozik a timpani, a nagydob, a kisdob, a cintányér, a harangjáték és a xilofon.

HEGEDŰS ENDRE KONCERTJE

Hangversenyünk felütése Beethoven: Egmont-nyitánya. Goethe egy XVI. századi németalföldi gróf, Lamoral Egmont hősi történetét dolgozta fel, aki szembeszáll a népét elnyomó II. Fülöp spanyol királlyal, amiért lefejezik. Beethoven a bécsi császári színház felkérésére komponált kísérőzenét a drámához, melynek legismertebb és legerőteljesebb része a nyitány. A fájdalmas dallamokkal indító, majd az igazságért való harcot és a hős halálát kifejező részek után elemi erővel tör elő a szabadság halhatatlan eszméje.
A c-moll koncert Beethoven öt zongoraversenye közül időrendben a harmadik. 1803 áprilisában hangzott el először nyilvánosan a bécsi Theater An der Wienben, a komponista szólójával, a saját maga által szervezett szerzői estje keretében. A zongoraverseny első vázlatait Beethoven már 1797/98-ban papírra vetette, a mű legnagyobb részét azonban
valószínűleg a bemutató évében, 1803-ban komponálta meg, abban az évben, amikor állítólag ezt mondta: „Nem vagyok megelégedve az eddigi műveimmel.
Mostantól új útra térek.” A zenemű sajátosan kétarcú darab: tételeinek felépítése a Mozarttól örökölt klasszikus modellt követi, s egyetlen elemzője sem mulasztja el felhívni a figyelmet a Mozart K. 491-es c-moll koncertjével való konkrét hasonlóságokra, mint amilyen például rögtön az 1. tétel unisono témakezdete – ám a formai keretek kitöltése, a zenei
anyag karaktere és a zenei folyamat szerveződése már az új utat sejteti. Ez a komponista egyetlen moll versenyműve, amely sok szálon kötődik ezidőtájt keletkezett más c-moll műveihez (például a „Pathétique” szonátához és több kamaradarabhoz), s az 1. tétel kérlelhetetlenül zord főtémájában, illetve patetikus, hősi hangvételében többen a Coriolan-nyitány, illetve az V. szimfónia előképét látják.
„Ki kell irtani belőle a banalitásokat és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt” – ezzel a lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a b-moll zongoraverseny partitúráját a híres pianista, Nyikolaj Rubinstein. Csajkovszkijt mélyen bántotta muzsikus-társa és barátja vélekedése. Nem fogadta meg a tanácsot. Inkább törölte a Rubinsteinnek szóló ajánlást, s Hans von Bülow nevét írta a címlap megfelelő soraiba. Bülow 1874-ben Oroszországban turnézott, Csajkovszkij ekkor kötött vele barátságot. Megmutatta neki új művét, s Bülow (bár szintén nehéznek találta) vállalkozott rá, hogy bemutassa. A bostoni, óriási sikert hozó premier (1875) után németországi városokban is eljátszotta, hatalmas lelkesedést keltve; majd a darab elindult világhódító útjára. Végül Nyikolaj Rubinstein belátta, hogy tévedett. Párizsban már ő játszotta el a zongoraszólamot, s hajolt meg büszkén a lelkesedéstől tomboló közönség előtt.

BACH/MADARÁSZ/DVORÁK/BÁLINT/ BERÁN

Hangversenyünk első műsorszámaként Bach III. Brandenburgi concertója csendül fel, amely egy hat versenyművet tartalmazó koncertsorozat része. A szerző a műben három triócsoportot állít egymással szembe (3 hegedű, 3 brácsa és 3 cselló), melyeket egy continuo (nagybőgő és csembaló) egészít ki.

Madarász Iván Concerto FLA név alatt szereplő munkája tulajdonképpen fuvolaverseny, amely a szerző mesterségbeli jártasságról is tanúskodik.
Nem csupán zeneismeretéről, összhangzattani és hangszerelési ismereteiről, de hangszerismeretéről is. A fuvolára írt kortárs művek közül azzal mindenképpen kiemelkedik, hogy a szóló nagyon fuvolaszerű: sokat bíz a fuvolistára, azt a hatást kelti, hogy a szóló jelentős része improvizáció.

Dvorák szerenádja szerkezetében tudatosan a klaszszikus szerenádok korát, Haydnt és Mozartot idézi. Egy nyugodt, hangzásában kiteljesülő prelúdium után két tánctétel következik, majd egy keringő és egy scherzo. A szerenád csúcspontja a bensőséges, melankolikus hangvételű negyedik tétel természeti csodaként terül el előttünk. Az utolsó tétel egy zseniálisan összegyűjtött témacsokor, mely az előző tételek témáit idézi.