MEGÉRTHETŐ ZENE – VOKÁLIS UNIVERZUM

Kodály Zoltán a XX. századi kóruskultúra egyik legjelentősebb személyisége. Munkásságában egybeforrnak a kórusirodalom több évszázados tradíciói, és mindez természetes módon egészül ki a magyar népzene elemeivel. Kórusműveiben éppúgy tetten érhető a klasszikus vokálpolifónia fénykora, az egyenrangú, jól énekelhető, szép dallamokból épülő zenei gondolkodás hagyománya, mint a barokk korszak drámai és képszerű szövegértelmezése, vagy a romantikus harmóniavilág. A felhangzó alkotások Kodály életművének talán legmagasabb csúcsai, a nemzeti sorskérdéseket felvető, Vörösmarty-versre írt Liszt Ferenchez, illetve Ady-költeményre írt Akik mindig elkésnek című művektől, Weöres sándor két hihetetlen zeneiségű versére íródott csodálatos zsánerképeken keresztül, a Jézus és a kufárok monumentális bibliai tablóképéig, és egy klasszikus nagyformává terebélyesített, generációk számára mintát teremtő népdal szvitig, mely a Mátrai képek címet viseli.

BDZ JUNIOR

Egy zenés utazásra invitáljuk a gyermekeket, ahol bejárjuk az álomvilágot. Utazunk repülő szőnyeggel, eljutunk csokoládéországba, ahol minden csokiból van, találkozunk dzsinnekkel, aranytorkú madárral a kínai császár udvarában, és tanúi lehetünk egy jó hangulatú, vidám esküvőnek.

RIMSZKIJ-KORSZAKOV/PÁNCZÉL/ DVORÁK/ BALOG/SHAROVSKY

Mai hangversenyünket Rimskij-Korszakov Nagy orosz húsvét című művének nyitányával kezdjük, amely az 1887-88-as esztendők diadalmas termésének harmadik darabja. A bemutatót maga a szerző vezényelte 1888-ban. A nyitány zenei anyagát az Obichod orthodox népének-gyűjteményből vette.
Önéletrajzi írásában a zeneszerző így jellemzi e darabját: „…átmenet Nagyszombat borongós, sejtelmes estjéből Húsvétvasárnap reggelének féktelen ujjongásába.”
A nyitányt követően Pánczél tamás, aki egyébként zenekarunk hegedű szólamát erősíti, zongoraversenye csendül fel. A mai estén Balog József szólaltatja meg a zongora szólamot. A szerző így jellemezte művét: „Szerettem volna egy nagyszabású, a klaszszikus zongoraversenyek minden erényével felvértezett, ugyanakkor a saját zenei nyelvemen megszólaló darabot írni.
Számomra fontosak : a harmóniákban gondolkodás – mivel úgy vélem ez a mindenkori közönség számára a befogadhatóság egyik sarokköve – másfelől a dramaturgiai kicsiszoltság. A három tételes, meglehetősen nehéz zongoraszólóval rendelkező műben ezeket próbálom nyújtani.”
A hangverseny második részében Dvorák VII. szimfóniája csendül fel. zenekari hangzásából a komponista száműzött minden öncélú fényt és színt, valósággal aszkétikusan fegyelmezett muzsikát írt. A zárótételben a komponista végül szabadjára engedi sodró temperamentumát és izzó hangszín-fantáziáját.

CINEMUSIC JUNIOR 2017

A Klasszik Rádió 92.1 novemberben immár hagyományosan megrendezi Cinemusic-koncertjét. Idén a gyermekek is élvezhetik a filmtörténet népszerű alkotásainak zenéit a Cinemusic Junior koncerten, amely a Cinemusic műsorának gyermekbarát verziója.
A koncertet hat éven felülieknek ajánljuk.

CINEMUSIC 2017- RÁADÁS

A Klasszik Rádió 92.1 novemberben immár hagyományosan megrendezi Cinemusic-koncertjét, amely a korábbi években mindig nagy sikert aratott. A Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában, Hollerung Gábor vezényletével ezúttal is a filmzene-irodalom legjavából csendülnek fel dallamok: örökzöldek mellett a legújabb sikerfilmek zenéi is megszólalnak. A Star Wars idén ünnepli bemutatásának negyvenedik évfordulóját, és a sokak szerint legnagyobb James Bondra, az „Angyalra”, Roger Moore-ra is emlékezünk.
A koncertet 12 éven felülieknek ajánljuk.

CINEMUSIC 2017

A Klasszik Rádió 92.1 novemberben immár hagyományosan megrendezi Cinemusic-koncertjét, amely a korábbi években mindig nagy sikert aratott. A Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában, Hollerung Gábor vezényletével ezúttal is a filmzene-irodalom legjavából csendülnek fel dallamok: örökzöldek mellett a legújabb sikerfilmek zenéi is megszólalnak. A Star Wars idén ünnepli bemutatásának negyvenedik évfordulóját, és a sokak szerint legnagyobb James Bondra, az „Angyalra”, Roger Moore-ra is emlékezünk.
A koncertet 12 éven felülieknek ajánljuk.

GRIEG: PEER GYNT – KÍSÉRŐZENE

Ibsen levélben kérte Grieget 1874-ben, hogy a nemsokára bemutatásra kerülő drámájához kísérőzenét írjon. Bár Ibsen nem részesült különösebb zenei képzésben, mégis aprólékosan elmagyarázta Griegnek, hogy pontosan mely jelenetekhez képzeli el a kísérőzenét, és hogy milyen hatást szeretne vele elérni. Grieg nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, és meglepetésre Ibsen összes kérését szem előtt tartotta. Grieg azonban nem bízott a zene külföldi sikerében, így nyolc számból két szvitet írt, ezek ma Grieg leismertebb és legnépszerűbb művei.
A dráma és a kísérőzene együttes előadására nemigen került sor az elmúlt évszázadban, mert a teljes partitúra csak az 1980-as években jelent meg. 2001-ben az MDR szimfonikus zenekar egy „koncertbarát” verziót mutatott be, mely a Grieg által írt 26 tételből 21-et felhasznált, a drámai cselekmény elbeszélését pedig egy narrátorra bízta.
A mai estén egy hasonló előadásban lehet részük, ahol a történet mesélője a magyar színháztörténet legemlékezetesebb Peer Gynt-alakítását nyújtó Huszti Péter lesz, a cselekményt pedig a Coincidance táncegyüttes jeleníti meg.

MEGÉRTHETŐ ZENE – ELLENTÉTEK HARMÓNIÁJA

Orbán György Rorate coeli című alkotása 1992-93- ban született, és a Bartók és Kodály utáni időszak egyik legjelentősebb oratóriuma. A Rorate, a magyar közbeszédben leginkább angyali mise, egy Ádvent első vasárnapjától Karácsony első napjáig szokásos hajnali imádság, amelynek lényege a Jézus eljövetele iránti vágy kifejezése, melyben a Harmatozzatok kezdetű sorok reménykedő gondolatai a bűnről, illetve a bűnbocsánatért esdeklő gondolatokkal váltakozva szólalnak meg. Orbán a szöveg logikájából következően egy rondó szerkezetű oratóriumot ír, ahol a rondó téma maga a Rorate-szöveg, amely a darab formájának is megteremtője. A vágyakozó gondolatok félénk és intim megfogalmazódása a VI. tételben soha nem látott tetőpontra emelkedik, majd e tétel jellegzetes zenei gondolatai, motívumai a befejező tételben szinte égbe szállnak. A rondószerűen visszatérő Rorate tételek között a nagy Bach-passiók turbáit, illetve a nagy romantikus egyházi művek híres tablóit idéző tételeket hallhatunk.

WOLF/KABALEVSZKIJ/BRUCKNER/ SCHWABE/BOGÁNYI

“Ha egy komponista zenéjét szélesebb tömegekhez szeretnéeljuttatni, akkor vagy popdalt komponál, vagy filmzenét. A popdalok hallgatottságáról nem kell sokat értekezni: funkciójuk mindenki számára világos. A filmekhez nem elsősorban a zenéjük miatt ül be a néző, de egyáltalán nem mindegy, hogy az a zene milyen. Sok, a mozikban hallott zene vezeti át a publikumot a könnyebb műfajok felől a komolyabbakhoz. A mai film-zeneszerzők munkái nemcsak filmek tartozékai, de igen gyakran koncerttermi előadások sikeres művei is. Ez vezetett arra a gondolatra, hogy hasonló hangulatú darabot komponáljak. Olyat, ami film nélkül is képeket idéz fel a hallgatóban, és ami nem idegen attól a nyelvtől, amit ma inkább az u.n. komolyzene használ. Művemet megrendelés nélkül, a magam szórakoztatására kezdtem írni néhány évvel ezelőtt, 2015-ben fejeztem be. Egy-egy részletnél számtalan kísérletet végeztem, sokszor és sokat alakítottam rajta. Sok zenekarnál ragadott meg a koncertmester nagyszerűsége, ez bátorított arra, hogy kiemelt szerepet kapjon a művemben. De mindenki másnak is igyekeztem testhez álló feladatot adni. Legfőbb célom egy jókedvű muzsikálás, amely a közönségnek is örömére szolgál. Azt, hogy ez miként sikerül, azt természetesen az ezerfejű cézár, a közönség dönti el.” – írja Wolf Péter a mai estén felcsendülő művéről.
Kabalevszkij 164-ben írta második csellóversenyét Daniil shafran csellóművész számára. A csellistát ebben a műben egy nagyobb zenekar kíséri, mint az első csellóversenyben, megjelenik az alt szaxofon, a kontrafagott és a hárfa is. A versenymű három tételes, melyben az első és a második tétel kadenciával zárul.
Hangversenyünk második részében Bruckner IV. szimfóniáját hallhatják. Bruckner szimfóniáiban a barokk és a német késő-romantika hatása mutatkozik, de jelentős szerephez jut az osztrák népdalkincs is. A IV. szimfóniáját maga látta el a romantikus melléknévvel. A darab valójában programzene, melyben a középkori kastélyoktól, a vad erdőségektől kezdve a madárfüttyig, a derekas vadászatokig és a mészárlást követő kedélyes ebédig minden előfordul. A nagyszabású kompozíció a megkapó természet-élmény kifejezése.

ABBA Symphony

ABBA symphony címmel a Budafoki Dohnányi zenekar legújabb, az ABBA együttes legnépszerűbb dalaiból összeállított, látványos, egész estés show-műsora várja az érdeklődőket. Minden idők egyik legismertebb zenekarának több mint harminc slágere, többek között a Waterloo, a Mamma Mia, az s.O.s., a Money, money, money, a Dancing Queen dallamai csendülnek fel Ott Rezső izgalmas, szimfonikus hangszerelésében. A szimfónia négy tételben foglalja össze az ABBA életútját:

„Kezdetek”, „Szerelem és szakítás”, „Scherzo” és „ABBA Forever”. A különleges látványvilág, a Singer Street szólistái, a Coincidance táncegyüttes, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság 150 fős kórusa teszi még teljesebbé az előadást.