BEETHOVEN: FIDELIO

A Fidelio Beethoven életművének emblematikus alkotása, a valaha született legnagyobb szabadsághimnuszok egyike. Amiként a német komponista legnagyobb műveiben, a IX. szimfóniában vagy a Missa Solemnisben, a keret a Fidelióban is csupán ürügy a gondolatok: a szabadság, a házastársi hűség és az önfeláldozás eszméjének megfogalmazására.
Egyetemes zenei értékei ellenére a darab viszonylag ritkán hallható, talán mert a végleges változat meglehetősen kétarcú: az első felvonás inkább a német Singspiel képviselője, hangvételében leginkább kedélyes társasági komédia. A második felvonás drámaian felépített jelenetek sorozata, mégis inkább oratorikus, mint operaszerű.
A színpadi megjelenítésben az egyszerűség uralkodik majd, a darab karaktereire, belső világára, boldogságkeresésére összpontosítva. Meghatározó kérdés a személyes szabadságkeresés, annak minden aspektusával, hiszen a fizikai értelemben vett szabadságon kívül másfajta is létezik: a lélek szabadsága. A különböző színpadi szereplők számára mást-mást jelent a szabadság, így a boldogságról is különbözőképpen alkotnak fogalmat. A rendezés olyan alapkérdésekre keresi a választ, mint amilyen az, hogy miért fontosabb olykor a vágyódás, mint maga a vágyódás tárgya; hol vannak azok a morális határok, amelyeket nem léphetünk át, illetve hogy lehet-e az emberi képzelet is a börtön egy fajtája.
A produkció alkotói a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adottságait tekintik meghatározónak: javarészt mellőzik az opera párbeszédeit. Ugyanakkor a helyszín akusztikai adottságait kihasználva igyekeznek a mű zeneiségének magas szintű megvalósítását előtérbe helyezni, szem előtt tartva a beethoveni szándékot: a második felvonás rendkívüli erejű fokozását és a befejezés szinte kozmikus dimenziójú szabadsághimnuszát.

Félig szcenírozott előadás német nyelven, magyar feliratozással.

KORTÁRS ROMANTIKUSOK 2.0

Nagyzenekarra és jazztrióra írt, „ízig-vérig romantikus” zongoraverseny, egy belső késztetésre komponált csellóconcerto, valamint egy 21. századi látványos, lendületes Orfeusz-balett, mely mármár rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről. Ősbemutatók és fantasztikus szólisták a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén.
Binder Károly darabja 2016-2017-ben született. A zeneszerzőt immár évtizedek óta foglalkoztatja a preparált zongora hangzása, mely a hagyományos lehetőségeket sokféle irányba, például az egzotikus ütőhangszerek színei felé képes kiterjeszteni.
Új kompozíciójának centrális tételében például igazi ritmuskavalkáddal találkozhatunk, és rácsodálkozhatunk, hogy mennyire jól alkalmazkodik korunk pörgős tempójához a preparált zongora.

A koncert a CAFe Budapest részeként kerül megrendezésre.

HEGEDŰS ENDRE ZONGORAESTJE

Hegedűs Endre szinte új „műfajt” teremtett évről évre ismétlődő zenekari zongoraestjeivel. A mostani előadás egyik különlegessége, hogy a művész felesége a kétzongorás versenyművek közreműködőjeként először lép a Müpa pódiumára, s újdonság lesz a Budafoki Dohnányi Zenekarral való közös muzsikálás is ebben a teremben. Remekművek csendülnek fel a barokk, a klasszika és a romantika korából. Az első részben Johann Sebastian Bach két zongorára (csembalóra) írt három versenyműve közül az egyetlen eredeti, a C-dúrban írt hangzik el a Hegedűs házaspár előadásában. Állandó fokozás, a mindig „fölfelé” menetel jellemzi mindhárom tételt. A Mozart-versenymű, amelyet a zeneszerző maga és a nővére számára írt, szellemességet, életörömet sugároz, annak ellenére, hogy az 1779-es esztendő sok csalódást hozott Mozart életében.
A szünet után elhangzó művel kapcsolatban egy régebbi kritika részlete álljon itt kedvcsinálóként:
„Első fellépésén a Utah Szimfonikus Zenekarral a művész Grieg a-moll zongoraversenyének szólistájaként mutatkozott be. Hegedűs olyan tűzijátékszerű technikával rendelkezik, mellyel akár ki is téphetné a zongora billentyűit. Ehelyett – okosan – elegáns és rendkívül lírai megközelítést választott az igen híres norvég partitúrához. Az ördögien nehéz utolsó tétel Hegedűs ujjait legjobb formájukban találta. A művész együtt táncolt a zenével, és így hallgatósága lelkét is szinte táncra perdítette. A közönség lelkes bravózással, állva ünnepelte az előadást.” (The Salt Lake Tribune)

A házaspár hasonló élményt kíván a budapesti közönségnek is.

BDZ JUNIOR

Ludas Matyi, a furfangos libapásztor történetét minden magyar gyerek ismeri. Célunk az, hogy zenei feldolgozásával is így legyen!
Ugyanis a Balogh-Lukácsházi szerzőpáros ezúttal Lúdas Matyi történetét zenésítette meg. A korábbi nagy sikereken felbuzdulva – Egy másik kiállítás képei, Tuba Tóbiás, Erdei Vigasságok, Kistigris – a kifejezetten gyerekeknek alkotó szerzőpáros ismét egy humoros, kedves történetet dolgozott fel. Olyan sikerrel, hogy azt rögtön Fonogramdíjra is jelölték az év hazai gyermeklemeze kategóriában. A cél ugyanis változatlan: megkedveltetni a legifjabbakkal a hangszerek és koncerttermek világát. Lukácsházi Győző vezetésével a gyerekek a műsor első felében megismerkedhetnek a fuvolával, trombitával, klarinéttal, hegedűvel, nagybőgővel. Ezt követi a műsor koncert része, ahol a már megismert hangszereket az egyes szereplőkkel társítva, a gyerekek nem csak a szöveg mentén, de a zene nyelvén is követni tudják a történetet. Balogh Sándor kedves zenéje, a történet varázsa és a profi tolmácsolás a legkiválóbb lehetőséget nyújtja ahhoz, hogy valaki meghallja és megszeresse a klasszikus zene világát. Ráadásul ezúttal a közönség a történetet élő illusztráción is követheti.

BRAHMS/LISZT/CSAJKOVSZKIJ/ BALÁZS/HOLLERUNG

Brahms 1873-ban találkozott Haydn I. divertimentójának kéziratos változatával, melynek második tétele, a Chorale St. Antoni (Szent Antal korál) azonnal megragadta képzeletét, és ennek témájára variációsorozatot írt. A darab a koráldallam bemutatásával kezdődik, majd kilenc variáció következik, más hangnemben, más karakterrel.
Liszt A-dúr zongoraversenye nem követi szigorúan a versenymű szerkesztését. A hagyományos versenyműtől eltérően valójában öt szakaszból áll, melyet egy rondószerűen visszatérő téma fűz egybe. Liszt művének eredetileg a „concert symphonique”, azaz szimfonikus koncert nevet adta, ezzel is jelezve, hogy nem hagyományos versenyműről van szó, hiszen a zongora sem kap olyan meghatározóan szólisztikus szerepet, mint más concertókban.
Hangversenyünk utolsó műsorszáma Csajkovszkij II. szimfóniája, melyet a szerző népdaltémák feldolgozásából állított össze. A szerző halála után a szimfónia a “Kisorosz” (azaz ukrán) melléknevet kapta a nagyszámú ukrán népdal idézete miatt.

MEGÉRTHETŐ ZENE – A ZENEIRODALOM MÉRFÖLDKÖVEI – ÚJ UTAKON

Wagner Trisztán és Izoldája egy egyértelműen tetten érhető fordulópont a zenetörténetben. A szenvedély, az elérhetetlenség Wagner zenéjében szinte felmagasztosítja és végtelenné teszi a feszültség érzetet. Az előjáték legendás háromszori vágyakozó motívuma ugyanis amikor végre nyugvópontra jutna, hihetetlen módon az elmúlt négy évszázad zenei gondolkodásának legnagyobb feszültségpontján találja magát. Wagner legerősebb hatása a zenetörténet alakulására, hogy követői már úgy érzik, hogy az európai hangnemiségnek bealkonyult, és új utakat kell keresni.

WAGNER/GYÖNGYÖSI/HÉROLD/LANCHBERY/ MIKSCH/BALOG/HOLLERUNG

Wagner Trisztán és Izoldája egy igazi mérföldkő a zeneirodalomban. Wagner ugyanis az európai zenében régóta a szomorúság jelképévé vált motívumhoz, a lefelé haladó kromatikához társítja a vágy (s erotika) jelképét, a felfelé haladó kromatikát. A kettőhöz mindjárt a mű elején az az akkord csatlakozik, amit a zenetörténet “Trisztánakkordnak” hív. Ennek egyedisége abban rejlik, hogy miközben bizonyos szólamokat szabályosan vezet az oldás felé, más hangokkal továbbra is feszültséget teremt. Hogy mennyire rendkívüli volt valamikor ez a hatás, mi sem bizonyítja jobban, mint a francia César Franck egy zeneszerzőnövendékének esete: az illető az Előjáték alatt rosszul lett a gyönyörűségtől és el is ájult…
A nyitányt Gyöngyösi Levente, a BDZ rezidens zeneszerzőjének zongoraversenye követi, amely Gyöngyösi más műveihez képest modernebb és szélsőségesebb hangvételű. A versenymű inspirálója Balog József, napjaink legnagyszerűbb zongoraművészeinek egyike, akinek briliáns technikáját végsőkig kihasználja a ma este felhangzó mű.
Hangversenyünk második felében az egyik legjátékosabb, leghumorosabb balettzenét hallhatják. Magát a történetet és az eredeti koreográfiát egy Pierre-Antoine Boudouin által készített festmény inspirálta. A mű egyike a ma játszott legrégebbi történeteknek, a táncjáték bemutatója 1789-ben volt. Azóta számtalanszor színpadra állították, a zenei anyaga pedig szinte teljesen kicserélődött. A ma játszott verzió Louis Joseph Ferdinand Hérold (1792–1833) tollából származik, melyet John Lanchbury dolgozott át 1960-ban. Lanchbury az átdolgozásban Hérold zenéjét változatlanul megtartotta, de az ősverzióból is beemelt néhány részletet.

BARTÓK/SUPPÉ/CAKÓ/HOLLERUNG

A mai estén elhangzó két művet az átváltozás varázslata köti össze: egy az ember által teremtett tárgy életre kel. A kérdés az, hogy vajon olyan lesz-e ez a megelevenedett tárgy, amilyennek mi szeretnénk?
A fából faragott királyfi esetében a királyfi által a maga képére alkotott fabáb elfoglalja az alkotója helyét, a királylány az igazi, vérbeli királyfi helyett inkább a fabábot választja, és nem veszi észre, hogy a fabáb csak a külsőségekben azonos a királyfival.
Amikor azonban ráébred a tévedésére, a királyfi már visszautasítja a szerelmét, ezért a királylánynak is meg kell alázkodnia, meg kell szabadulnia a külsőségektől. Az átváltozás Bartóknál egyfajta megtisztulás is: a királyfi és királylány akkor lehetnek egymáséi, ha levetik külsőségeiket, ha puszta önmagukat adják a másiknak.A fából faragott királyfi balett éppen száz éve született. A történetet ezúttal Cakó Ferenc különleges homokgrafikái keltik életre.
A szép Galathea című operettben a megelevenedett szobor leválik alkotójáról, önálló érzései lesznek, melyeken az alkotó már nem uralkodhat többé.
suppé műve a másik elengedéséről szól: nem kérhetjük számon másokon az önnön álmainkat, nem formálhatunk senkit olyanná, amilyennek mi szeretnénk. suppé A szép Galathea című operettje Sylvie Gabor rendezésében elevenedik meg.

WAGNER/CSER/CSAJKOVSZKIJ

Wagner Walkűr című operájának záró jelenetében Wotan búcsúzik lányától, Brünhildétől. Apja álmot bocsát lányára, akit lángtenger őriz majd. ez a pazar jelenet a tűz ábrázolásának egyik mintapéldája a zenetörténetben, mely még a filmzeneszerzőket is megihlette a XXI. században. Cser Ádám kiefejezetten e hangversenyre írja V. szimfóniáját. elmondása szerint: „Öt tételből fog állni, mindegyik tétel valakinek szól. Az első tételt Kocsis Zoltánnak ajánlom, a másodikat nagymamánknak, Cser Tímea operaénekesnőnek. Brad Mehladu amerikai jazz-zongorista tiszteletére is komponáltam egy tételt, de a többi, az maradjon meglepetés. Ők nagyon nagy hatással voltak az életemre és a pályámra, így ezzel a művel szeretnék előttük tisztelegni.”
Csajkovszkij VI., patetikus melléknevet viselő szimfóniája méltó befejezése a szerző termékeny, ihletett alkotásokban gazdag életének. Valóságos hattyúdal ez a mű, végigkísérte a zeneszerző életének utolsó esztendejét, annak örömteljes tartalmat adott; Csajkovszkij, aki 1893 novemberében, néhány héttel a mű bemutatása után halt meg, még a fogadtatás sikerében is részesülhetett. Unokaöccséhez írt levelében így ír a készülő szimfóniáról: ,,…Egy új szimfónia eszméje támadt bennem, ezúttal programmal, ám ez a program mindenki számára talány lesz, mivel azt teljességgel szubjektív érzések alkotják. Utazásom alatt, miközben gondolatban komponáltam, nemegyszer fakadtam könnyekre…”

BDZ JUNIOR

A jól ismert tréfás zenemű egy bűbájos francia mesével gazdagítva hangzik fel. A koncert zongoristái, a Görög testvérek a Vajdasági szabadkán kezdték tanulmányaikat, majd diplomájukat Belgrádban, a zeneakadémián szerezték. Hihetetlen összeszokottsággal rendelkeznek, repertoárjuk igen széleskörű. Nemzetközi versenyek résztvevői és nyertesei. előadásaikat a profizmus mellett a humor is jellemzi. elkötelezett szereplői a gyerekeknek szóló hangversenyeknek. Enikő a Szegedi Zenetudományi kar tanára, Noémi Szabadkán él.