A legnépszerűbb nemzetközi karácsonyi dallamok a klasszikus zene és a pop világából. Látványshow légtornászokkal, tánccal és vetítéssel. A show-ban olyan közkedvelt zenék csendülnek fel, mint a Diótörő, Vivaldi: Négy évszak – Tél, Händel: Messiás: Halleluja, Bach: 147. kantátája jazz feldolgozásban, Mariah Carey – Werner Gábor: All I Want for Christmas, Stille Nacht, és persze a legnépszerűbb karácsonyi filmzenék sem maradhatnak ki a választékból.
Egy zenés álomutazásra invitáljuk a gyermekeket, melynek során utazunk repülő szőnyeggel, eljutunk csokoládéországba, találkozunk dzsinnekkel, aranytorkú madárral a kínai császár udvarában, majd az utazás végén egy jó hangulatú, vidám esküvő tanúi lehetünk.
A mai estén elsőként Stravinsky Dumbarton Oaks névvel illetett kamara concertóját hallhatjuk, melyet a szerző Robert Wood Bliss és Mildred Barnes Bliss 30. házassági évfordulójára ajánlott. A versenymű Stravinsky neoklasszikus periódusának egy kitűnő darabja, melyet Bach Brandenburgi concertoi inspiráltak. Melléknevét a házaspár washingtoni birtokáról kapta.
Ezt követően Guido Mancusi zeneművét hallhatják, mely 1995-ben született egy egyházzenei versenyre. De kedves vendégeink! Nem kell megijedniük: a zenemű nem nyert, mert a zsűri túlságosan tonálisnak (!) – azaz hallgathatónak – találta a művet. A zenemű kamarazenakarra és szoprán szólistára íródott, és egy XIII. századi himnusz feldolgozása.
A XIX. század elején jelent meg a zenetörténetben az ún. billentyűs trombita, melyről így ír a svéd zenetudós, Reine Dahlquist: „A billentyűk mind a hangszernek ugyanazon az oldalán helyezkednek el, hogy mindegyiket a jobb kéz kezelhesse; a bal kéz csak tartja a hangszert… A billentyűk hanglyukakat fednek le, és segítségükkel változtatható a hangmagasság: a tölcsérhez legközelebb eső billentyű egy félhanggal, a következő egy egészhanggal stb. módosítja.” Ez a hangszer már képessé tette a trombitásokat a kromatikus félhangok megszólaltatására is. Haydn eme kései versenyművében a trombita kromatikus hangjaival kialakított érzékeny dallamok és a hagyományos, fanfárszerű dallamok váltakoznak egymással, de egyúttal lehetőséget nyújt a szólista virtuozitásának megcsillogtatására is.
Schubert mindössze 18 évesen, 1815-ben írta III. szimfóniáját, bemutatóját azonban nem érhette meg, kortársai, költőkből, festőkből, filozófusokból álló társasága számára vonzóbbak voltak azenélés intimebb formái, és a dalok. A III. szimfónia csak 53 évvel Schubert halálát követően csendült fel teljes egészében. A mű a bécsi klasszika öröskége, de a fiatal Schubert már megvillantja benne oroszlánkörmeit. A zene elragadó, boldog, sziporkázó, életörömét szinte olaszosnak, Rossinihez közelinek érezzük.
A HAVASI Symphonic az elmúlt években összesen már 15 alkalommal töltötte meg a Budapest Sportarénát, és ezzel minden idők legnagyobb tömegeket elérő magyar klasszikus zenei produkciójává vált.
2018. december 8. szombat 14:00 Papp László Budapest Sportaréna
2018. december 8. szombat 19:00 Papp László Budapest Sportaréna
2018. december 9. vasárnap 18:00 Papp László Budapest Sportaréna
A Német requiem (Ein deutsches Requiem, op. 45) Johannes Brahms héttételes, 1868-ban befejezett zeneműve. Különlegessége egyrészt, hogy műfaját tekintve valójában nem mise, inkább oratórium, másrészt, hogy a komponista német nyelvű szöveget használt, míg a korábbi requiemek latin nyelvű szövegekre íródtak. A német címben az ein („egy”) szó a német nyelvű szövegre tett erőteljes utalásként értelmezhető. A szöveget Brahms maga állította össze a Szentírás különböző részeiből, zsoltárokból, evangéliumokból, az apostolok leveleiből, a próféták könyveiből, sőt két esetben a Biblia apokrif részeit is felhasználta. Alkotása mélyen megélt hitről tanúskodik, amelyben a sírást, a halál fájdalmát a vigasztalás és az örök élet bizonyossága váltja fel.
A requiem általános emberi érvényét, felekezetek felettiségét és humanizmusát adó kicsengést az utolsó sor, a János jelenéseiből származó idézet adja: „mert megnyugosznak az ő fáradtságuktól és az ő cselekedeteik követik őket”. Vagyis: az embert munkája, művei teszik halhatatlanná.
A Német requiem befejezésekor a zeneszerző alig múlt harmincöt éves. A zenetörténészek általában egyetértenek abban, hogy a mű létrejöttében döntő szerepet játszottak a Brahmsot megrázó halálesetek.
A zenemű komponálását 1856-ban kezdte, ekkor halt meg Robert Schumann, korábbi nagy pártfogója, a másik tragikus esemény édesanyja 1865-ben bekövetkezett halála volt, az ötödik tételben ez is beleszövődik a darab zenei hangulatába.
Tartson velünk a díjnyertes filmek világába november 23-án, és 24-én!
Az est házigazdája és karmestere: Hollerung Gábor.
A Klasszik Rádió és a Budafoki Dohnányi Zenekar közös filmzenei koncertje idén az Oscar -díjnyertes filmzenéket eleveníti fel: Titanic, Gyűrűk ura, Szerelmes Shakespeare, hogy csak párat említsünk a repertoárból. 2 esti és 1 Junior koncert kínál igényes szórakozást az egész családnak a Müpa hangversenytermében.
Tartson velünk a díjnyertes filmek világába november 23-án, és 24-én!
Az est házigazdája és karmestere: Hollerung Gábor.
A mai estén elsőként a fiatal magyar zeneszerző, Kecskés D. Balázs Zsoltártöredék című oratóriuma csendül fel. A mű szövegkönyvének a gerincét a 90. genfi zsoltár Szenczi-Molnár Albert-féle fordítása adja, ebbe illeszkednek bele a zsoltárra tartalmilag és szerkezetileg egyaránt rímelő József Attila versrészletek.
Mozart Jeunehomme melléknévvel ellátott zongoraversenyét Louise Victoire Jenamy (1749-1812) zongoravirtuóz számára írta 1777-ben. Az utókor tévesen aggatta rá a Jeunehomme nevet, mely valószínűleg a zongoraművésznő nevének félrehallásából keletkezett. Ez a salzburgi versenyműveinek utolsó és egyben legjelentősebb darabja és mérföldkő Mozart zongoraconcertóinak sorában: érdekessége, hogy a szólista már a bevezető részben megszólal, majd pedig a kadenciát követően ismét belenyúl a zenei folyamatba.
A második tétel érzelemgazdagsága pedig előrevetíti a későbbi nagy zongoraversenyek középső tételeinek érzelmi mélységeit. A zenemű máig is a Mozart-életmű egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott darabja. Alfred Einstein szerint ez Mozart Eroicája, Alfred Brendel zongoraművész szerint pedig a világ egyik legnagyobb csodája.
Pprokofjev 1952-ben írta utolsó zenekari művét, a VII. szimfóniát. Csupa derű, életöröm: nem hiába kapta az “Ifjúság” címet. Csodálatos bőségű dallamvilága nagyszerűen megszerkesztett forma keretén belül érvényesül a kompozíció négy tétele során. Ez a dallamosság Prokofjev jellegzetesen színes és kifejező melodikáját az orosz népdalkincs hagyományaival társítja. Az első tételben e kétféle elem egy harmadikkal, lendületes mozgalmi induló hangjával tetéződik. A második tétel alapeleme a tánc. Mintha egyetlen ringó-suhanó keringődallam fonná át az egész mindenséget, olyan lenyűgözően, magával ragadó lendülettel hat ez a táncos forgatag. A harmadik tétel elmélyült lírai közjáték, meghatott ábránd, tűnődő emlékezés. A finálé ismét dinamikus mozgással, gesztusokkal, fintorokkal, szellemesen kihegyezett csattanókkal teli kacagó és zsongó muzsika.
Bach művészete egyértelműen az utolsó európai köznyelvi gondolkodás összefoglalása. A protestáns vallás templomi zenéje az utolsó olyan európai zenei nyelv, amit egy nagy közösség „beszélt” és értett. Középpontjában a protestáns korál áll, melyben Luther Márton nagyon bölcsen a szakrális (Bibliából származó zsoltárok német fordításai, vagy költött versek) szövegeket az akkor a köznép számára jól ismert, szekuláris, vagy egyszerűsített egyházi dallamokkal párosította. Az így kapott dalokat már könnyen énekelhették anyanyelvükön a hívők, akik ezáltal bekapcsolódhattak a liturgiába. Szinte minden Bach-műben kulcsszerepet játszik a koráldallam, amely egyszerre formaalkotó és kulcsfontosságú dramaturgiai eszköz. A mai hangversenyen ismertetendő Jesu meine Freude Bach vokális művészetének egyik csúcsa.
Mai esténk nyitánya valójában filmzene: William Walton négy filmhez írt zenét, a Spitfire Prelude and Fugue a The First of the Few című filmhez írt zenéjének egy részlete.
A nyitányt követően Beischer-Matyó Tamás fuvolaversenyét szólaltatja meg Győri Noémi. Breathing through the Grass – ez a versenymű címe –, mely Emily Brontë regényének, az Üvöltő szelek utolsó mondatának egy részlete. „Sokáig időztem a három sír körül, a szelíd ég alatt; elnéztem a hanga és a harangvirág körül röpködő éji lepkéket, a füvet felborzoló könnyű szellőre figyeltem, és eltűnődtem rajta, miért is hiszik az emberek, hogy nyugtalan az álmuk azoknak, akik odalenn alusznak ebben a békés földben.” A mű irodalmi fogantatású, azonban nem programzene, ugyanis nincs köze sem a regény cselekményéhez, sem Emily Brontë életéhez, viszont annál többet merít ennek az utolsó mondatnak a hangulatából. Ahogyan a regényt olvasva a zaklatott és változatos, erőteljes sodrású történet végére érünk és megpihenünk – a szereplőkkel együtt – a „szelíd ég alatt”, mélysége és különös jelentőségű árnyalata lesz ennek az idézetnek. A lelki és fizikai terhek alól felszabadulva végre észrevehetjük mindazt, amit eddig nem: a derűt és a fényeket, a természet nyugalmát. Úgy éreztem, hogy a fuvola, mint a legszelídebb fúvóshangszer, képes átadni azt a hangulatot, amit ez az utolsó bekezdés megjelenít, képes „lágyan susogni”, vagy akár „felborzolni a füvet”. Ez a gondolat volt az esztétikai vezérfonalam a versenymű írása során.
A kompozíció három tételből áll. Az első mérsékelten gyors és szenvedélyes. A második kissé melankolikus, melynek hangulatát élénkebb, lázálomszerű középrész töri meg. A harmadik tétel táncos karakterű rondó, melyben egyetlen téma uralkodik.
Strauss 1911-ben mutatta be operáját, a Rózsalovagot. Az operában keverednek az idősíkok, a különböző korok, a kitalált és valós személyek. A közönség évtizedes lelkesedésének köszönhetően Strauss 1945-ben az opera néhány részletét zenekari szvitben fűzte össze, mely impozáns keresztmetszet az opera történéseiből. Az I. tételben a rózsalovag Octavian belépőjét és az azt követő duettjét Sophie-val, a II. tételben Ochs báró keringőjét, a III. tételben a tenor áriáját az első felvonásból, a IV. tételben az első felvonás reggeliző jelenetét, az V. tételben a marsallné, Octavian és Sophie tercettjét halljuk. Végül a VI. tételben Sophie és Octavian záróduettje zárja le a szvitet.
