BEETHOVEN/RACHMANINOV/ HEGEDŰS/WERNER
AZ ÁLLATOK BARLANGJA
Róka, dongó, medve, kakukk, kanári, bika, ló, szamár – a sort elnézve el lehet tűnődni, vajon miért pont ezek az állatok ihlették meg történelmünk legnagyobb zeneszerzőit?Ennek a rejtélynek ered a nyomába ez a műsor, ahol Weiner Leó Rókatáncától Bartók Béla Medvetáncán át Georges Bizet Carmenben szereplő bikájáig a leghíresebb zeneszerzők legkiválóbb darabjait hallgathatjuk meg. Az állatkerti séta végére azonban nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan képes a zene „festeni”, hanem azt is, milyen jellegzetességei vannak a fúvós hangszereknek. Az előadást ugyanis a legnagyobb budapesti szimfonikus zenekarok művészeiből csak a BonBon Matiné felkérésére összeállt Brassimum Fúvósegyüttes tolmácsolásában hallatjuk. A zenekar vezetője Ambrus Károly, kürtművész, aki értő és kiváló átirataival semmit nem von le az eredeti darabok értékéből, ugyanakkor kiváló lehetőséget ad a fúvós hangszerek minden tulajdonságát bemutatni. Ebben szolgál segítségül Lukácsházi Győző, aki játékos műsorvezetésével irányítja a gyerekek figyelmét, felhívja figyelmüket az egyes jellegzetességekre. Reményeink szerint az előadást követően jelentősen megemelkedik majd a fúvós hangszereken tanulni akarók száma!
HORVÁTH/DEBUSSY/POULENC/BORBÉLY/ WERNER
Mai hangversenyünkön elsőként Horváth Márton Levente 2015-ben készült Viivre című darabja csendül fel. „Címe egy i-vel írva a francia “élni” szó, így viszont a kanadai francia avantgarde zeneszerző, Claude Vivier vezetéknevének anagrammája. Épp idén 35 éve, hogy Vivier-t 35 évesen Párizsban megölték. Bár zenémből ez nem feltétlenül hallatszik, a komponálás évében nagy hatást tettek rám darabjai, így a mű egy neki ajánlott hommage is. A Viivre formája öt egymásba komponált részből: bevezetőből, gyors-lassú-gyors tételből és rövid epilógusból áll, hangzásvilágában egyebek mellett sok tradicionális zenei hatás is érződik.”
A mai estén Debussy két legismertebb kompozíciója hangzik fel.
Az 1880-as években Mallarmé kedd délutáni művészeti szalonjában gyűlt össze a párizsi értelmiség. Debussy ennek hatására kezdett el dolgozni egy három tételes szimfónián Mallarmé versére, melyből azonban csak egy tétel készült el, melyet ma Egy faun délutánja címen ismerünk. A faun egy teljesen új útra tért, elvetette az addigi formákat, elszakadt az akadémikus szabályoktól, egy fura, éteri, erotikus zene volt ez, amilyet még nem hallott a világ, és sikert hozott a zeneszerzőnek. A szerző az 1889. évi párizsi világkiállításon ismerkedett meg a jávai és Bali szigeti gamelán zenével, ami mély hatást gyakorolt művészetére, ebből merítette szokatlan harmóniáit. A kompozícióról a költő így írt a muzsikusnak: „Az Ön illusztrációja a zene finomságával, komolyságával és gazdagságával felülmúlja az én költeményem minden vágyódását és ragyogását…”
A tenger című művének megírásáat a keresztszüleinél Cannes-ban töltött nyarak ihlették. Az Arosa-házban, keresztapja gyűjteményében ismerkedett meg az impresszionista festők képeivel, ami nagy hatással volt művészetére. Maga Debussy így beszél tenger-élményéről, az alkotás folyamatáról: „A tenger morajlása, a horizont hajlata, a szél a levelek között, egy madárkiáltás sokrétű impressziókat kelt bennünk. És egyszerre anélkül, hogy az ember a világon bármit is tett volna érte, emlékeink közül az egyik elválik tőlünk és zenei alakot ölt. Harmóniáit magában hordja…” A zenemű a tenger arcait mutatja be a napfelkeltétől a hullámok szelíd játékán át az elemek mindent elsöprő harca által keltett mélysége morajlásig.
Debussy és Horváth Márton Levente művei mellett felhangzik még Poulenc zongoraversenye, melyet a Boston Symphony Orchestra megbízásából írt, melynek célja a francia-amerikai kapcsolatok javítását szolgálta a II. világháború után. A művet a szerző elmondása szerint Saint-Saëns zongoraversenyei ihlették, de erősen emlékeztet Sosztakovics II. zongoraversenyére is.
– A HAZUGSÁGOK HÁLÓJA – KÁLMÁN IMRE: MARICA GRÓFNŐ
Zenekarunk szcenírozott formában, koncerttermi jelmezes játék keretében, díszlettel, egyedi rendezéssel mutatja be Kálmán Imre talán legnépszerűbb és legizgalmasabb operettjét, melyben a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmesek végül egymásra találnak. Előadásunk sallangmenetesen, teljes zenei pompájában szólaltatja meg ezt a rendkívül sokféle zenei stílust felvonultató nagyoperettet. Hallhatunk majd amerikai foxtrottot, shimmy-t, bécsi keringőt, magyar csárdást és hamisítatlan cigányzenét is. Bár a történetnek komoly tanulsága is van, mégis az olyan ismert dallamoknak köszönheti népszerűségét, mint a Szép város Kolozsvár, a Hej, cigány; a Szent Habakuk, vagy a Ringó vállú csengeri violám…
MAKROKOZMOSZ
A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára Bartók életművének egyik központi alkotása. Művében egyértelműen tetten érhető az évszázados zenei tradíció hagyománya: a mű négytételes szerkezete, a tételek formája, zenei szerkesztésmódja. Másrészt a mű a saját zenei nyelvének is egyfajta betetőzése, hiszen a bartóki nyelv egyfajta esszenciáját ismerhetjük meg benne. Találkozhatunk a Bartókra oly jellemző aranymetszéses szerkesztéssel, a kromatika és diatónia világával, az éjszaka zenével. Különleges a mű hangszerelése is, a központi szerepet elfoglaló zongora-ütők-cseleszta szekciót két vonószenekar egészíti ki.
BOROGYIN/LISZT/DAN-HUNG/ BARTÓK/CHANG
MOZART/MANCUSI/BEETHOVEN/BAZSINKA
ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2018 – RÁADÁS
Az „Énekel az ország” kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménynyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a
közönség.
ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2018
Az „Énekel az ország” kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménynyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a
közönség.