MOZART/HÄNDEL/HOLLERUNG

Mozart 1778. áprilisi látogatása a párizsi, gyönyörűen fuvolázó Guines hercegnél és annak nagyszerűen hárfázó lányánál, a házigazda által megrendelt Versenymű hárfára, fuvolára és zenekarra című mű megrendelésével végződött. A darab könnyed, elegáns társasági muzsika lett, amelynek érdekes zárótételében már felbukkan az évekkel később keletkezett Kis éji zene közismert témája.
Händel első angol nyelvű vallásos műve, az Utrechti Te deum és Jubilate az 1713-as Utrechti Béke megünneplésére született. Ez volt a brit királyi család első megbízása a zeneszerző számára, és Händel ezzel meg is alapozta londoni karrierjét. A hazánkban viszonylag ritkán hallható zeneművet a szerző halála után is sokszor játszották a londoni Szent Pál katedrálisban.

BEETHOVEN/RACHMANINOV/ HEGEDŰS/WERNER

A Házavatás c. mű a bécsi Józsefvárosi Színház újra megnyitására íródott, és valójában Beethoven az Athén romjai című Kotzebue-színdarabhoz írt kísérőzene adaptációja. Beethoven a már meglévő zenéket átdolgozta, kiegészítette, és új nyitányt írt hozzá. A munkához éppen Händel és Haydn műveinek tanulmányozása után kezdett neki, így érezhető a szerzők hatása, míg a szimfóniák világához szokott fülünknek talán kicsit szokatlanul hathat az erős klasszikus hatás.
„Nem vagyok megelégedve az eddigi műveimmel. Mostantól új útra térek.” – mondta Beethoven 1803-ban, amikor a c-moll zongoraversenyét befejezte. Ez a stílusváltás jól érzékelhető a II. és a III. szimfónia, vagy éppen a II., C-dúr, illetve a III., c-moll zongoraverseny között. Ez utóbbi sajátosan kétarcú darab: tételeinek felépítése a Mozarttól örökölt klasszikus modellt követi, s egyetlen elemzője sem mulasztja el felhívni a figyelmet a Mozart K. 491-es c-moll koncertjével való konkrét hasonlóságokra, mint amilyen például rögtön az 1. tétel unisono témakezdete – ám a formai keretek kitöltése, a zenei anyag karaktere és a zenei folyamat szerveződése már az új utat sejteti. És maguk a keretek is kitágulnak: a c-moll zongoraverseny nyitótétele indul Beethoven összes versenyműve közül a leghosszabb, már-már szimfonikus méretű zenekari expozícióval. A nagyon távoli E-dúrban megkomponált középső tétel intim hangvételű szóló-indítása azt az érzetet kelti, mintha egy zongoraszonáta lassúját hallanánk. Ez a zene már az érett Beethoven hangján szól. A finale szögletes-táncos rondótémáját helyenként szinte groteszk hangsúlyok teszik érdekessé. A tételben mindvégig ott bujkáló polifon hajlam a második epizódban, a rondótémára épített fugato formájában tör a felszínre. S ezután következik a legmeglepőbb fordulat: a rondótéma kezdete ál-visszatérésként, a 2. tétel E-dúr hangnemében hangzik fel. A gyorsabb tempójú coda, Mozart fináléjához hasonlóan, páros ütemről 3/8-ra vált, a c-moll alaphangnem (Mozarttal ellentétben) C-dúrrá világosodik ki, s a tétel felszabadult, mámorosan optimista hangvétellel ér véget.
Rahmanyinov szintén c-moll versenyművének keletkezéstörténete meglehetősen regénybe illő. A szerző 1895-ben 22 évesen fejezte be d-moll szimfóniáját, ami a bemutatón csúfosan megbukott. Rachmaninov a bukás hatására súlyos alkotói válságba került és majdnem három évig semmit sem írt. Végül egy Nyikolaj Dal nevű moszkvai specialistához fordult segítségért, aki hipnózissal és autoszuggesztióval vegyített pszichiátriai kezelést alkalmazott rajta. Miközben hipnotikus állapotban feküdt a díványon, Dal doktor ezt sugdosta a fülébe: “Meg fogja írni a versenyművét… meg fogja írni a versenyművét… meglátja, milyen könnyen fog menni… a zongoraverseny kiválóan fog sikerülni…” A kezelés úgy tűnik sikeres volt, hiszen Rahmanyinov 1901-re megírta 2. c-moll zongoraversenyét, mely máig a legnépszerűbb műve.

AZ ÁLLATOK BARLANGJA

Róka, dongó, medve, kakukk, kanári, bika, ló, szamár – a sort elnézve el lehet tűnődni, vajon miért pont ezek az állatok ihlették meg történelmünk legnagyobb zeneszerzőit?Ennek a rejtélynek ered a nyomába ez a műsor, ahol Weiner Leó Rókatáncától Bartók Béla Medvetáncán át Georges Bizet Carmenben szereplő bikájáig a leghíresebb zeneszerzők legkiválóbb darabjait hallgathatjuk meg. Az állatkerti séta végére azonban nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan képes a zene „festeni”, hanem azt is, milyen jellegzetességei vannak a fúvós hangszereknek. Az előadást ugyanis a legnagyobb budapesti szimfonikus zenekarok művészeiből csak a BonBon Matiné felkérésére összeállt Brassimum Fúvósegyüttes tolmácsolásában hallatjuk. A zenekar vezetője Ambrus Károly, kürtművész, aki értő és kiváló átirataival semmit nem von le az eredeti darabok értékéből, ugyanakkor kiváló lehetőséget ad a fúvós hangszerek minden tulajdonságát bemutatni. Ebben szolgál segítségül Lukácsházi Győző, aki játékos műsorvezetésével irányítja a gyerekek figyelmét, felhívja figyelmüket az egyes jellegzetességekre. Reményeink szerint az előadást követően jelentősen megemelkedik majd a fúvós hangszereken tanulni akarók száma!

HORVÁTH/DEBUSSY/POULENC/BORBÉLY/ WERNER

Mai hangversenyünkön elsőként Horváth Márton Levente 2015-ben készült Viivre című darabja csendül fel. „Címe egy i-vel írva a francia “élni” szó, így viszont a kanadai francia avantgarde zeneszerző, Claude Vivier vezetéknevének anagrammája. Épp idén 35 éve, hogy Vivier-t 35 évesen Párizsban megölték. Bár zenémből ez nem feltétlenül hallatszik, a komponálás évében nagy hatást tettek rám darabjai, így a mű egy neki ajánlott hommage is. A Viivre formája öt egymásba komponált részből: bevezetőből, gyors-lassú-gyors tételből és rövid epilógusból áll, hangzásvilágában egyebek mellett sok tradicionális zenei hatás is érződik.”
A mai estén Debussy két legismertebb kompozíciója hangzik fel.
Az 1880-as években Mallarmé kedd délutáni művészeti szalonjában gyűlt össze a párizsi értelmiség. Debussy ennek hatására kezdett el dolgozni egy három tételes szimfónián Mallarmé versére, melyből azonban csak egy tétel készült el, melyet ma Egy faun délutánja címen ismerünk. A faun egy teljesen új útra tért, elvetette az addigi formákat, elszakadt az akadémikus szabályoktól, egy fura, éteri, erotikus zene volt ez, amilyet még nem hallott a világ, és sikert hozott a zeneszerzőnek. A szerző az 1889. évi párizsi világkiállításon ismerkedett meg a jávai és Bali szigeti gamelán zenével, ami mély hatást gyakorolt művészetére, ebből merítette szokatlan harmóniáit. A kompozícióról a költő így írt a muzsikusnak: „Az Ön illusztrációja a zene finomságával, komolyságával és gazdagságával felülmúlja az én költeményem minden vágyódását és ragyogását…”
A tenger című művének megírásáat a keresztszüleinél Cannes-ban töltött nyarak ihlették. Az Arosa-házban, keresztapja gyűjteményében ismerkedett meg az impresszionista festők képeivel, ami nagy hatással volt művészetére. Maga Debussy így beszél tenger-élményéről, az alkotás folyamatáról: „A tenger morajlása, a horizont hajlata, a szél a levelek között, egy madárkiáltás sokrétű impressziókat kelt bennünk. És egyszerre anélkül, hogy az ember a világon bármit is tett volna érte, emlékeink közül az egyik elválik tőlünk és zenei alakot ölt. Harmóniáit magában hordja…” A zenemű a tenger arcait mutatja be a napfelkeltétől a hullámok szelíd játékán át az elemek mindent elsöprő harca által keltett mélysége morajlásig.
Debussy és Horváth Márton Levente művei mellett felhangzik még Poulenc zongoraversenye, melyet a Boston Symphony Orchestra megbízásából írt, melynek célja a francia-amerikai kapcsolatok javítását szolgálta a II. világháború után. A művet a szerző elmondása szerint Saint-Saëns zongoraversenyei ihlették, de erősen emlékeztet Sosztakovics II. zongoraversenyére is.

– A HAZUGSÁGOK HÁLÓJA – KÁLMÁN IMRE: MARICA GRÓFNŐ

Zenekarunk szcenírozott formában, koncerttermi jelmezes játék keretében, díszlettel, egyedi rendezéssel mutatja be Kálmán Imre talán legnépszerűbb és legizgalmasabb operettjét, melyben a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmesek végül egymásra találnak. Előadásunk sallangmenetesen, teljes zenei pompájában szólaltatja meg ezt a rendkívül sokféle zenei stílust felvonultató nagyoperettet. Hallhatunk majd amerikai foxtrottot, shimmy-t, bécsi keringőt, magyar csárdást és hamisítatlan cigányzenét is. Bár a történetnek komoly tanulsága is van, mégis az olyan ismert dallamoknak köszönheti népszerűségét, mint a Szép város Kolozsvár, a Hej, cigány; a Szent Habakuk, vagy a Ringó vállú csengeri violám…

MAKROKOZMOSZ

Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára Bartók életművének egyik központi alkotása. Művében egyértelműen tetten érhető az évszázados zenei tradíció hagyománya: a mű négytételes szerkezete, a tételek formája, zenei szerkesztésmódja. Másrészt a mű a saját zenei nyelvének is egyfajta betetőzése, hiszen a bartóki nyelv egyfajta esszenciáját ismerhetjük meg benne. Találkozhatunk a Bartókra oly jellemző aranymetszéses szerkesztéssel, a kromatika és diatónia világával, az éjszaka zenével. Különleges a mű hangszerelése is, a központi szerepet elfoglaló zongora-ütők-cseleszta szekciót két vonószenekar egészíti ki.

BOROGYIN/LISZT/DAN-HUNG/ BARTÓK/CHANG

Az Igor herceg Borodin posztumusz operája. A művet, saját szövegére, 1869-ben kezdte el komponálni, befejezése azonban Rimszkij-Korszakovra és Glazunovra maradt. A bemutató 1890-ben, Pétervárott zajlott le. Az opera harmadik felvonása a látványos Polovec táncokkal fejeződik be: a rabul ejtett Igor herceg felvidítására mutatják be a táncokat. Mint önálló táncszám, és mint hatásos zenekari darab egyaránt közismert és népszerű kompozíció.
A Magyar rapszódiák Liszt Ferenc tizenkilenc darabból álló zongorasorozata, amelyben magyaros témákat dolgozott fel. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült. A mai estén a XIV. zongora rapszódiából átírt I. magyar rapszódia szólal meg. Az előadás érdekessége, hogy a zongora szólam kínai cimbalmon szólal meg.
Dan-Hung Wang kínai cimbalomra és zenekarra komponált Rapszódiája jazz elemekkel gazdagítja a rapszódia műfaját. A popzene egyedülálló harmónia készlete és ritmikája friss életerőt ad a tradicionális kínai hangszernek, a hangzás romantikus, dinamikus és szabad stílusát létrehozva.
A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára Bartók Béla egyik legismertebb zenekarra írt kompozíciója, és a 20. század egyik legeredetibb műve, nemcsak a hangszerelésében, hanem az antifonális effektusok alkalmazásában is.
A harmincas évek derekán kevés zeneszerző vállalkozott szimfónia írására, és ha komponáltak is nagyobb szabású ciklikus zenekari műveket, bizonyos tartózkodással óvakodtak ezeket szimfóniáknak nevezni. Úgy látszik, Bartók is azt gondolta, többet mond a semleges „Zene” elnevezés, mint a klasszikus-romantikus örökségre utaló „szimfónia”.
A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponálására Paul Sacher kérte fel Bartókot egy 1936-ban kelt levelében. Bartók válaszában már jelzi, hogy vonós és ütőhangszerekre írt műre gondol, tehát a vonósokon kívül zongorára, cselesztára, hárfára, xilofonra és ütősökre lesz szükség. Azt is hozzáteszi, hogy bár igyekszik – Sacher kérésének megfelelően – technikai szempontból aránylag könnyen előadható művet írni, de ritmikai nehézségeket nem fog tudni elkerülni. A mű újdonsága persze nem csak ritmikai természetű lesz. Újnak számít majd több ritkán alkalmazott vonós játékmód, a fogólapra csapódó – ütőhangszeres hatású – vonós pizzicato vagy például pengetett hangok glissandója. Ezek a különleges eszközök sohasem kizárólag színelemként kapnak szerepet, hanem mindig dramaturgiai funkciót látnak el.
Kai-Chuan Tang, a mai este szólistája Taipeiben született, Berlinben él, számos díjat nyert, és gyakran hívják meg a tengerentúlra kínai cimbalom szólistaként.
Az est karmestere a 2016-os Bukaresti Nemzetközi Ifjúsági Karmesterverseny első helyezettje, Yu-An Chang tajvani karmester, aki a Dohnányi Zenekar 2016-os karmester kurzusa alkalmával nyerte el a meghívást.

MOZART/MANCUSI/BEETHOVEN/BAZSINKA

Ezen az esténaz idei évadtól hivatalosan is első vendégkarmesterünkké kinevezett Guido Mancusi vezényli zenekarunkat. A műsor összeállításakor első darabként Mozart Linzi szimfóniájára esett a Maestro választása. Könnyebben játszható, könnyebben hallgatható Mozart-szimfóniák közül való ez a mű, így remek kiindulópontnak tartja a zenekarral tervezett, hosszútávú, közös munkához. Másodikként saját, 2006-ban komponált fagottversenye csendül fel, amelyet kifejezetten szívesen tár a magyar közönség elég. A koncert második felében pedig Beethoven III., Eroica szimfóniája hangzik el, amelyet bátran nevezhetünk a zenetörténet egyik fordulópontjának. Ezzel a művel tépte szét Beethoven végképp azt a köteléket, amely őt a régi formákhoz és művészethez kötötte.
Az izgalmas, sokszínű este külön érdekessége, hogy a Mozart műben (és részben a Beethoven műben is) úgynevezett “natúr” vagy “barokk”, azaz a korabeli hangzást visszaadó hangszert használ a rezes és az ütős szekció.

ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2018 – RÁADÁS

Az „Énekel az ország” kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménynyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a
közönség.

ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2018

Az „Énekel az ország” kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménynyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a
közönség.