Rameau elsősorban operaszerzőként ismert, ám operái számos zenekari betétet tartalmaznak, melyek egyrészt a cselekmény drámai megjelenítését szolgálják, másrészt a cselekmény részeként táncot jelenítenek meg. ezen betétszámokból könnyedén öszszeállíthatunk egy olyan tételsort, melyek a későbbi zenei tradíciókban egy szimfóniát alkotnak. e válogatásnak adtuk az „Une symphonie virtuelle” nevet.
Ezt követően Beethoven I. zongoraversenye csendül fel, melyet valójában harmadikként komponált ebben a műfajban. Bemutatóján, 1798-ban, Prágában maga a szerző játszotta a zongora szólamot. A versenyművet Szüts Apor, a 2016-os Beethoven Budán kadencia versenyének győztese szólaltatja meg.
„Johannes két szimfóniatételt játszott el nekem. Mindkettő nagyszabású, lendületes és szellemes az elejétől a végéig, mégis talán melódiagazdagságában nem teljesen elégített ki.”
írta Clara schumann egy levelében, amikor először hallota Brahms I. szimfóniájának tételeit. „…nem tudom eltitkolni, hogy levert és szomorú vagyok, mert ezek nem azonos jelentőségűek” Brahms más műveivel. A szimfónia bemutatója 1876. november 4-én volt Karlsruhéban. A kritikák hangsúlyozták a beethoveni hagyományok folytatását, a Beethoven-művekkel való rokonságot, sőt Hans von Bülow egyenesen azt mondta róla: a tizedik! A szimfónia valódi értékét csak jóval később ismerte fel az utókor.

Rameau: Une symphonie virtuelle
Beethoven: I. zongoraverseny
Brahms: I. szimfónia

Szüts Apor – zongora

Vezényel: Hollerung Gábor