Az Énekel az ország az ország egyik legsikerültebb kulturális vállalkozása, amelynek célkitűzése, hogy az ország minden tájáról származó kórusénekeseket összefogja, hogy egy kórustábori felkészülést követően a Művészetek Palotájában adjanak elő egy oratóriumot.
A választás ebben az évben Haydn rendkívül képszerű, monumentális művére esett.
AZ ÜTŐHANGSZEREK BIRODALMA
Bemutatkozik a timpani, a nagydob, a kisdob, a cintányér, a harangjáték és a xilofon
Kovács Zoltán szimfóniája kiemelkedően hatásos példája a kortárs zenei nyelven megfogalmazott romantikus tradícióknak. A műben Szent Ágnes története jelenik meg, káprázatos képszerűséggel és hihetetlenül erős dramaturgiai szerkezettel. Mindez egy klasszikus igényű szimfónia keretébe foglalva.
Erich Wolfgang Korngold osztrák zeneszerző és karmester, a szimfonikus filmzene műfajának úttörője és egyik legelismertebb mestere Brünnben született 1897-ben. 1934-ben Max Reinhardt Hollywoodba hívja, hogy Szentivánéji álom című filmjéhez alkalmazza Mendelssohn kísérőzenéjét, s ezután Korngold hamarosan szerződést köt a Warner Bros filmgyárral: ő komponálja többek között a Blood kapitány, a Robin Hood, a Koldus és királyfi, a Hét tenger ördöge és a Kings Row című filmek zenéjét.
A Hegedűverseny Korngold ma talán legnépszerűbb műve. A bemutatóra 1947-ben került sor Jascha Heifetz legendás előadásában, a St. Louis-i zenekar kíséretével, hatalmas sikerrel. „A mű, annak ellenére, hogy a fináléban virtuozitást igényel, sok dallamos és lírai részletével mégis inkább egy Caruso, mint egy Paganini számára készült. Szükségtelen hangsúlyozni, mennyire örülök, hogy olyan valaki adta elő, aki egy személyben Caruso és Paganini is: Jascha Heifetz.” – írta a komponista. A három tételes versenyművet Korngold a saját filmzenéiből vett témákra építette: az 1. tétel kezdőtémájának forrása az Another Down (Másik hajnal, 1937), a második témáé pedig a Juarez (1939). A 2. dus és királyfi egy témáját idézi fel. A Hegedűverseny színpompás, gazdag zenekari hangzásához a népes ütős-csoport (timpani, nagydob, cintányérok, gong, csőharang, harangjáték, vibrafon, xilofon, cseleszta) is hozzájárul. A művet Korngold Alma Mahlernek, a zeneszerző özvegyének ajánlotta.
Mahler 1888-ban írt I. szimfóniájának ösztönzője Jean Paul, romantikus költő A titán című költeménye volt. E költeménynek megfelelően osztotta a zeneszerző művét két részre. Az első rész (az első két tétel) címe: „Az ifjúkor napjaiból, erények, gyümölcsök és tüskék.”
A második rész (harmadik és negyedik tétel) címe „Commedia umana”. A szimfóniát 1889-ben Budapesten mutatták be a Filharmonikusok, Mahler vezényletével. A szimfónia vallomásszerűen személyes hangját azok az utalások teszik még hitelesebbé, amelyek az 1883-ban írt Vándorlegény dalai-hoz fűződnek.
E dalciklus természetélményből fakadó, megkapóan egyszerű és a népdal kevésszavú drámai feszültségét hordozó hangulatvilága hatja át az első tételt, amely a német romantikusok jellegzetes vándorló kedvét és ugyanakkor az otthon iránt érzett nosztalgiáját fejezi ki. A második tétel vaskos humorú scherzója a szilaj népi mulatságok remekmívű
szimfonikus ábrázolása, amit hatásosan egészít ki az álmodozó hangú középrész. A harmadik tételben a zeneszerző eredeti humora csillan meg: a tétel fődallama a közismert „János bácsi keljen fel” kezdetű nótából került a szimfóniába, ebből kerekedik az erdő vadjainak parodisztikus gyászindulója is. Ez a részlet a giccs erőteljes korai kigúnyolása, „A vadász temetése” című egykorú metszet „méltó” kommentárja. A finálé viharos és mozgalmas tabló, a későromantika minden hangszerelésbeli gazdagságát felhasználja. Befejezése egyben visszapillantás is: mielőtt
a zeneszerző búcsút venne, még egyszer felidézi a szimfónia zenei anyagát, majd a tétel nyugtalanul cikázó fényei egyetlen ragyogó ívben hunynak ki.
Bemutatkozik a zongora, a harmonika, a hárfa és a gitár.
Mai hangversenyünk első számaként Meskó Ilona „Eszmélet” c. zenekari szvitjét hallgathatják meg, mely filmszerű, modern alkotás, nagyzenekari mű, több szólisztikus epizóddal (fuvola, hegedű, hárfa), mely olyan, a szimfonikus zenekarban nem megszokott hangszereket is felvonultat, mint a harmonika.
Chopin e-moll zongoraversenye a legismertebb művei közé tartozik. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab. A második tételt (Romance -Larghetto) utcai muzsikusok előadásában (hegedű, mélyhegedű, gitár) felhasználták a Splash című film zenéjeként, továbbá szerepel a mű a The Truman Show című filmben, valamint Leonyid Zorin Varsói melódia című színdarabjában. Chopin számara a zenekar csak másodrendű szerepet játszik, minden gondolatát zongorára fogalmazza. Versenyműveinek tutti szakaszai úgy hatnak, mintha a zongorán fogant gondolatokat a komponista mintegy kényszerűségből vitte volna át az együttes hangszereire.
Az első tételt impozáns tutti vezeti be, amint a zongora belép, szinte nem szorul a zenekar támogatására. A lassú tételt áthatja a zeneszerző magánéletét ez idő tájt felkavaró szerelmi szenvedély, gyengéd, ábrándos muzsika. A záró tétel megőrzött valamit a Mozart zongoraversenyek csillogó társalgási tónusából, de Chopin lengyel népzenei élményei is karakterisztikus színeket kölcsönöznek a tételnek.
A Fölszállott a páva című népdalra írott variációkat Kodály az amszterdami Concertgebouw zenekar fennállásának ötvenedik évfordulójára írta. A művet a jubiláns együttes 1939 novemberében mutatta be Willem Mengelberg vezényletével. Két évvel korábban Kodály már feldolgozta Ady – ugyancsak népköltészettől inspirált – hasonló című költeményét, férfikarra. Az ötfokú ősrégi magyar dallam és Ady versének harcos keserűsége azonban a második világháború küszöbén fokozott mértékben vált időszerűvé: fokozott feladat hárult a magyarságot reprezentáló zeneszerzőre is, aki új kompozíciójával lépett a világ elé. Ezt a feladatot, az emberiesség szavának messze hangzó hallatását, Kodály úgy vélte, akkor oldja meg leghatékonyabban, ha az ősi magyar dallam és a haladó magyar költészet találkozását a variáció klasszikus formájában fejti ki.
Változatai a romantika idején kialakult összetettebb értelmű karaktervariációk mintájára készültek, nem írják körül a témában megadott modellt, hanem annak belső tartalmát tárják a hallgató elé, mondanivalójának minden gazdagságával. Ugyanakkor arra is gondot fordít a zeneszerző, hogy a változatok a nagyforma logikája szerint kövessék egymást és hangulataik meggyőző lélektani egésszé álljanak össze. Így követi a mű elején összecsapó szenvedélyeket a megtorpanás jajszava a variációk első csoportjában, majd a természet és a népi vigasság szabadabb levegőjét így borítja be a gyász komor viharfelhője, hogy a mű befejezéséhez közeledve ismét kivilágosodjék a horizont, és a népdal apoteózisa: a magyar nép sorsába vetett hit oldja fel a darab súlyos hangulatát.
A sorozat utolsó előadásának központi gondolata az emberiség vágya a lehetetlen birtokba vételére. A lehetetlen, mint ördögi kísértés ugyanakkor a tudás és a fejlődés egyik záloga. Tallis és Mozart műve a maga szempontjából két kompozíciós-technikai nonszensz: a Tallis-mű egy 40 szólamú kompozíció, amely leginkább csak 3 hangot használhat, a Mozart szimfónia utolsó tételét betetőző quodlibet pedig egy senki által soha sikerrel meg nem írt négyes fúga tetőponti pillanatát idézi. Bach a zenetörténet azon kivételes zsenijei közé tartozik, akik ténylegesen birtokolták a lehetetlent. A chaconneja azon művek egyike, amelyek az utókor számára sokáig birtokba vehetetlen kísértésnek tűntek. Sokáig kételkedtek abban, hogy a mű valóban egy szólóhegedűre íródott, zenei és technikai nehézségei pedig valóban túlszárnyalják a romantikus korszak ördöginek tűnő virtuozitását. Mahler a fausti gondolat határokat nem ismerő újrafogalmazásának előjátékaként írta a Veni creator spiritust, amelyben az élet és halál, a hit és kételkedés, elkárhozás és megdicsőülés kozmikus méretű dimenzióit tárja elénk.
Az egyik legjelentősebb nem latin nyelvű halotti mise, a szerző megrendítő emberi természetességgel ábrázolja a halált, a haláltól való félelmet, ugyanakkor a zenetörténet egyik legmonumentálisabb tetőpontjára emeli a megküzdött megdicsőülést, az öröklétbe vetett hitet.
