MEGÉRTHETŐ ZENE – A MENEKÜLŐ LÉLEK
Richard Strauss: Don Quixote
HEGEDŰS ENDRE ZENEKARI ZONGORAESTJE
„István király, vagy Magyarország első jótevője”- címet kapta Kotzebue ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákat felvonultató nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik. A nyitány dallamai Szörényi Levente István a király című rockoperájában is felcsendülnek.
A nyitányt Mozart kétzongorás versenye követi, mely jóval igényesebb, mint a korábbi három zongorás koncert, ezt ugyanis Mozart nem többé kevésbé ügyes dilettánsok, hanem maga és nővére számára komponálta. Az első tétel formai megoldásában szellemesen megváltoztatott visszatérés tér el a megszokott sémától. A záró rondó szertelenül vidám dallamát egyik 1776-ban komponált divertimentójában (K 252) már felhasználta Mozart: ezt az egyik augsburgi gyűjteményből ismert régi német népdalt, rajta kívül Haydn és Beethoven (C-dúr zongoraverseny III. tétel) is felelevenítette.
A koncert második felében Beethoven Császár koncert melléknéven ismert, op. 73. Esz-dúr zongoraversenyét hallhatják, melyet 1809 és 1811 között írt a szerző. A művet barátjának, tanítványának és patrónusának Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérseknek ajánlotta. A koncert mellékneve (Császár koncert) nem Beethoventől, hanem a mű angol kiadójától Johann Baptist Cramertől származik. A zenemű I. tételének katonás feszessége és monumentalitása Beethoven Eroica szimfóniáját idézi, utolsó tétele pedig önfeledt vidámságot, kirobbanó jókedvet áraszt.
AZ ÉVSZAKOK KERINGŐJE
Az évszakok váltakozása életünk körforgásának szimbóluma, valamennyi évszak a természethez való viszonyunkban, szokásainkban, ünnepeinkben s tükröződik.
Az évszakok ciklusaihoz kapcsolódó zenék ünnepe ez a hangverseny, amelyen részletek csendülnek fel az évszakokat talán legizgalmasabban bemutató két híres zeneműből, Vivaldi Négy évszak című hegedűverseny-ciklusából, illetve Haydn Az évszakok című oratóriumából. Vivaldi műve Roby Lakatos személyes zenei kommentjeivel és improvizációival egészül ki. Felcsendülnek Piazzolla Négy évszak című művéből is részletek, amely a latin-amerikai tangó zene egyik csúcsának számít. Részt vehetünk karneváli forgatagban, pogány napünnepen, érezhetjük az északi nap reggeli fényét, a Grand Canyon viharának elsöprő erejét és a napnyugta meleg simogatását. Az ünnepek hangulata a Duna Táncegyüttes és a Coincidance táncosainak segítségével kel életre.
MOZART/EMSZT/SCHUMANN/GÁL
„Ez a Mozart tulajdonképpen teljes mesterségbeli tudással jött a világra, mert bármihez fogott, mindenhez értett. Leült a csembalóhoz és játszott. Kezébe vette a hegedűt és hegedült. Szájához emelte a fuvolát és fuvolázott – a komponálásról nem is beszélve.” – így jellemezte Richard Strauss Mozartot, akinek minden művéből árad a lehengerlő könnyedség és az elegancia. Ez hallható a mai esten felcsendülő A-dúr szimfóniájában is, melyet 1774 elején Salzburgban írt a szerző. A szimfónia első tétele hallgatóink számára talán Milos Forman Amadeus című zseniális filmjéből lehet ismerős, amikor Constanze átviszi Salierinek Mozart kéziratait, aki meghallván, hogy ezek eredetiek, elképedve nézi a javítás nélküli zeneművek tömkelegét. Eközben hangoznak fel idézetek számos zeneműből – akár egy Mozart-életmű két percben – és ennek egyik részlete, az éteri magassában, ünnepélyesen ragyogó hegedűszólamok feszes ritmikája idézi ennek a fiatalkori szimfóniának Mozartra jellemző csillogását.
Emszt András a zeneszerzés diplomája alkalmából írta a mai estén a közreműködésével felcsendülő zongoraversenyét 2016-ban. Ugyanebben az évben elnyerte Budafok-Tétény művészeti ösztöndíját, így lehetősége nyílt budafoki együttesekre komponálni.
A művet a Budafoki Dohnányi Zenekarnak és Prunyi Ilonának, a zongora tanárának ajánlotta.
A hangverseny második részében felcsendülő szimfóniával Schumann feleségét köszöntötte születésnapján. 1841 decemberében Lipcsében be is mutatták, a zeneszerző azonban úgy döntött, hogy átdolgozza. Ezután több mint egy évtized telt el, míg a szimfónia végleges formájában elkészült és a szerző vezényletével Düsseldorfban felhangzott.
Néhány hónappal később a rajnai zenei ünnepségen is előadták a művet. A d-moll szimfónia alapkoncepciója az organikus egység. Erre vall a négy tétel tematikus összefüggése, valamint a zeneszerzőnek az az előírása, hogy a tételeket egyvégtében, megszakítás nélkül adják elő. A bevezető tétel lassú tempóban bontakozik ki egy rejtelmes hajnali derengés homályából. Ebben a bevezetésben már ott szól a szimfónia fő motívuma, amely félénk próbálkozásból fejlődik harsány és sodró erejű mottóvá. A nagyméretű tétel formai felépítésében jelentős szerepet kap a mind terjedelemben, mind tartalmában igen figyelemreméltó kóda, amely szilaj áradásával az első tétel befejezése, egyszersmind a második előkészítése. Ennek Románc a címe. A rövid darab során bensőséges és gazdagon tagolt dallamot hallunk az oboa és gordonka kettősén. Ez keretezi a szélesebben áradó középrészt és vezet át a harmadik tételhez, az eleven lüktetésű scherzóhoz. Témája a már ismert motívum változata. A finálé nyíltan visszatér az első tétel anyagához, diadalmas dúr hangnemben oldva fel annak feszültségét és küzdelmességét.
MOZART: REQUIEM K. 626
Mozart: Requiem
MEGÉRTHETŐ JUNIOR
A Búgócsiga Zenede előadása.
BERNSTEIN/SZENTPÁLI/DVORÁK/BROTT
Mai esténk első műsorszáma Bernstein Chichester Psalms című oratóriuma. Ebben a kórusműben tetten érhető Berstein West Side Story című művének
pezsgő ritmikája, valamint a soha be nem fejezett művének, a The Skin of our Teeth-nek néhány dallama. A zenemű Bernstein két héber nyelvű művének egyike, melyet közvetlenül a szintén héber III. (Kaddish) szimfóniáját követően írt. A mű – rövidsége ellenére – minden előadót próbakő elé állít, pl. a tenor szólam számára írott rész a legnehezebbek közé számít. Nehézsége ellenére a művet gyakran játsszák anglikán templomokban.
Ezt követően Szentpáli Roland versenyművét hallhatják, melyben historikus hangszerek hallhatók evolúciós sorrendben modern zenekari kísérettel.
Olyan hangszerek szólalnak meg mint a szerpent, cimbasso, ophikleid és a saxkürt, amik nemhogy a zenekarban sem hallhatók, de múzeumokban is elvétve láthatók. A koncerten használt historikus hangszerek mindegyike eredeti, egyik sem kópia. Az előadás érdekessége, hogy valamennyi hangszert a szerző szólaltatja meg.
A hangverseny második részében felcsendülő Újvilág szimfóniát a szerző New York-i Filharmonikus Zenekar felkérésére írta. Zeneművében felcsendülnek az új világ különféle típusú zenéi, köztük az ősi amerikai és az afroamerikai zene elemei, amelyeket saját hazája zenei hagyományaival kever, ilyen módon teljesen új, sajátosan amerikai szimfonikus stílust teremtve.
ROSSINI: A SEVILLAI BORBÉLY
Az utókor által az olasz vígopera legragyogóbb darabjaként számon tartott Rossini alkotás éppen 200 éve szólalt meg először Rómában. A mű Beaumarchais vígjátéka alapján készült, mely Mozart Figaro házasságának előtörténetét meséli el. Rossini pazar zenei invencióval, sok humorral, slágeráriákkal ajándékozza meg szereplőit és Mozart művéhez hasonlóan egy fordulatokban gazdag, káprázatos fináléval koronázza meg az első felvonást. A darab az olasz vígopera jellegzetes szereplőire és szituációira épül fel: az öregedő, fiatal gyámleányát elvenni készülő lecsúszott nemes, a talpraesett leány, álruhák, szerepcserék, félreértések és cselszövések vezetnek el a lassan kibontakozó megoldáshoz.
Az előadás a Müpa, a Budafoki Dohnányi zenekar és a Zempléni Fesztivál közös produkciója.
ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz: Társművészetek: Irodalom
Az irodalom igen sokszor ihletője zeneszerzőknek. A Zenedoboz TÁRSMŰVÉSZETEK: IRODALOM című epizódjában Hollerung Gábor három költőt idéz meg, így mutatva meg nézőinek, hogyan képes egy-egy zenemű az irodalmi alkotás teljes kozmoszát visszaadni. Lírikus költeményt még líraibbá tehet a zene, mozgósító vershez pedig önmagában is mozgósító zene dukál.
AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Vivaldi: Négy évszak – Tél – 2. tétel
Schubert: A rémkirály
Gyöngyösi Levente: I. szimfónia – IV. tétel
Tolcsvay – Petőfi: Nemzeti Dal
KÖZREMŰKÖDIK:
Anna Sowanna Takeda – hegedű
Grünfelder Béla – ének
Nyíregyházi Pro Musica Leánykar
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor
………………………………………………………………….
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:
ZENEÉRTŐ LESZEK
A Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legarchaikusabb magyar népmese. évszázadok óta adódik szájról szájra, hiszen olyan sok bölcsességet, tudást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és érvényes mindenki számára.
Dobszay-Meskó Ilona, kortárs zeneszerzőnő és Tarr Ferenc, szövegíró ezért is döntött úgy, hogy ebből a csodálatos meséből modern hangzású zenejátékot készít. Céljuk egyrészt ezt az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon előadni, ugyanakkor céljuk az is, hogy a legfiatalabbak a darabot hallgatva kedvet kapjanak a klasszikus zene hallgatásához. ebben bátorítja őket a zeneszerzőnő korábbi darabjának, a Jancsi és Juliska című zenejátékának sikere, mely CD-n is megjelent. Ebben segíti őket Lukácsházi győző is, aki a műsor elején röviden megismerteti a közönséget a darabban szerepet játszó hangszerekkel. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története reményeink szerint nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatja majd be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni!
PARTNERS
