ORBÁN 70 – ÜNNEPI HANGVERSENY ORBÁN GYÖRGY 70. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL

Hetvenedik születésnapját ünnepli idén hazánk egyik legmeghatározóbb kortárs zeneszerzője, Orbán György. Az avantgárddal szemben ő a zenei múlt hagyományaiból bátran merítő, könnyebben befogadható stílus vezető magyar képviselője. saját zenei nyelvét a lehető legtöbb inspiráló hatás befogadásával alakította ki; ez teszi műveit oly széles körben ismertté és kedveltté. Bár eddigi életműve a műfajok és előadói apparátusok igen széles skáláját lefedi – számos filmzene és színpadi kísérőzene is fűződik a nevéhez –, munkásságát elsősorban oratorikus és kórusművei határozzák meg. Az ünnepi hangversenyen a zeneakadémia Alma Mater Kórusa mellett színpadra lép többek között Orbán kórusműveinek legavatottabb hazai tolmácsolója, a kecskeméti Ars Nova énekegyüttes is, amely két lemezfelvételt is készített a szerző műveiből. A hangszeres intermezzóul szolgáló Albumlapok Razumovszkij grófnak után egy nagyszabású oratorikus mű, a Rorate coeli zárja a koncertet, Hollerung Gábor vezényletével.

RAMEAU/BEETHOVEN/BRAHMS/SZÜTS/ HOLLERUNG

Rameau elsősorban operaszerzőként ismert, ám operái számos zenekari betétet tartalmaznak, melyek egyrészt a cselekmény drámai megjelenítését szolgálják, másrészt a cselekmény részeként táncot jelenítenek meg. ezen betétszámokból könnyedén öszszeállíthatunk egy olyan tételsort, melyek a későbbi zenei tradíciókban egy szimfóniát alkotnak. e válogatásnak adtuk az „Une symphonie virtuelle” nevet.
Ezt követően Beethoven I. zongoraversenye csendül fel, melyet valójában harmadikként komponált ebben a műfajban. Bemutatóján, 1798-ban, Prágában maga a szerző játszotta a zongora szólamot. A versenyművet Szüts Apor, a 2016-os Beethoven Budán kadencia versenyének győztese szólaltatja meg.
„Johannes két szimfóniatételt játszott el nekem. Mindkettő nagyszabású, lendületes és szellemes az elejétől a végéig, mégis talán melódiagazdagságában nem teljesen elégített ki.”
írta Clara schumann egy levelében, amikor először hallota Brahms I. szimfóniájának tételeit. „…nem tudom eltitkolni, hogy levert és szomorú vagyok, mert ezek nem azonos jelentőségűek” Brahms más műveivel. A szimfónia bemutatója 1876. november 4-én volt Karlsruhéban. A kritikák hangsúlyozták a beethoveni hagyományok folytatását, a Beethoven-művekkel való rokonságot, sőt Hans von Bülow egyenesen azt mondta róla: a tizedik! A szimfónia valódi értékét csak jóval később ismerte fel az utókor.

BDZ JUNIOR – JÁTÉK A KLASSZIKUSOKKAL

A Budafoki Dohnányi zenekar és a BobBon matiné immáron második éve indít közös ismeretterjesztő sorozatot, mely játékos könnyedséggel vezeti be az ifjúságot a zene szeretetének mind mélyebb bugyraiba.

A sorozat játékmestere: Lukácsházi Győző.

A sorozat első, izgalmas hangszereket bemutató előadásának közreműködője az Amerikában rendezett, sAVVY Chamber Music Competition, innovatív zenei tendenciákat támogató versenyen közönségdíjat nyert együttes, a Melodika Projekt. Már a nevük is mutatja, hogy gyakran megfordul kezükben a “fújt zongora”, azaz a melodika, de ezzel még nincs vége az izgalmas hangszereknek. Az ütőhangszerek között a xilofon mellett a gyerekek meghallhatják a cajon és a boomwhacker hangját is.

Előbbi azért lehet ismerős, mert napjaink könnyűzenéjében is gyakran feltűnik, míg az utóbbi az egyik legfrissebb zenepedagógiai eszköz. A trió harmadik tagja gitáron játszik, ennek megfelelően a repertoár is egzotikusabb, mint általában: Bach, Mozart, grieg és Bartók szerzeményei mellett Piazzolla és Albéniz tangói is megszólalnak, sőt, tarrega híres “csengőhang-keringője” is egyedi átiratban kerül bemutatásra.

BEETHOVEN/MENDELSSOHN/SZÜTS/ HOLLERUNG

Mivel is kezdhetnénk az új, éppen 25. évadunkat?
Felavatjuk, és nem mással, mint Beethoven Házavatás-nyitányával. A Házavatás c. mű a bécsi Józsefvárosi színház újra megnyitására íródott, és valójában Beethoven az Athén romjai című Kotzebueszíndarabhoz írt kísérőzene adaptációja. Beethoven a már meglévő zenéket átdolgozta, kiegészítette, és új nyitányt írt hozzá. A munkához éppen Händel és Haydn műveinek tanulmányozása után kezdett neki, így érezhető a szerzők hatása, míg a szimfóniák világához szokott fülünknek talán kicsit szokatlanul hathat az erős klasszikus hatás.
A nyitányt követően Beethoven I. zongoraversenye csendül fel, melyet valójában harmadikként komponált ebben a műfajban. Bemutatóján, 1798-ban, Prágában maga a szerző játszotta a zongora szólamot. A versenyművet szüts Apor, a 2016-os Beethoven Budán kadencia versenyének győztese szólaltatja meg, természetesen a saját kadenciájával.
Mendelssohn első ízben húszévesen járt skóciában, és az ott látott táj vad szépsége, valamint a hozzá fűződő fordulatos történelmi események sokáig foglalkoztatták. Az első vázlatok azonnal kialakultak a fejében, mégis jó 10 évet kellett várni a szimfónia elkészültéig, mely mesterien egyesíti a zeneszerző jellegzetes zenei nyelvét és a tájról nyert ihletét.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz: Hangversenyélet

Ön is úgy gondolta, hogy hangverseny mindig is létezett? Hát ez nem így van – tudhatjuk meg Hollerung Gábortól a Zenedoboz HANGVERSENYÉLET című epizódjából. Eleinte a zene mindig kísérő elem volt egyéb tevékenységekhez, később alakult ki a hangverseny műfaja. Hogy pontosan hogyan, mikor, és hogy milyen jelentőséggel bírt e folyamatban az 1829. esztendő, azt megtudhatjuk a sorozat utolsó epizódjából.

………………………………………………………………….

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.

A sorozatról további információkat itt talál:

https://bdz.hu/zenedoboz

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz: Előadóművészet

Ön tudta, hogy a zeneszerző és az előadó személye sokáig nem vált külön a zenetörténetben? Az opera kialakulása volt a választó vonal – tudjuk meg Hollerung Gábortól a Zenedoboz ELŐADÓMŰVÉSZET című epizódjában. A XX. században aztán igen sok előadóművész vált világhírűvé, elsősorban karizmája és virtuozitása okán. Néhányukat meg is idéz epizódunk. És azt is megtudhatjuk, miért olyan népszerűek a tenoristák…

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Verdi: Traviata – La donna e mobile
Bizet: Carmen – Habanera
Beethoven: Hegedűverseny – I. tétel
Lehár: Giuditta – Meine Lippen sie küssen so heiss
O sole mio

KÖZREMŰKÖDIK:
Enrico Caruso – ének
Yehudi Menuhin – hegedű
Anna Netrebko – ének
Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras

………………………………………………………………….

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.

A sorozatról további információkat itt talál:

https://bdz.hu/zenedoboz

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz: Hangrögzítés

A Zenedoboz HANGRÖGZÍTÉS című epizódjában rendhagyó módon munka közben látjuk Hollerung Gábort és hangmérnök segítőjét, Matz Ádámot. A Müpa Studio-jában beszélgetnek technikáról, a hangrögzítés fejlődéséről, a sztereó hangrendszer és a megfelelő lejátszó eszköz jelentőségéről.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Beethoven: V. szimfónia
Bartók: Concerto (vezényel: Reiner Frigyes)

KÖZREMŰKÖDIK:
Matz Ádám – hangmérnök

………………………………………………………………………………
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz: Társművészetek: Film

A filmművészet komplexitása sok mindenben hasonlít a színházhoz. Csak idő kérdése volt, hogy a filmet kísérő zene műfaja is megteremtődjön. Hollerung Gábor arra hívja fel a figyelmet a Zenedoboz TÁRSMŰVÉSZETEK: FILM című epizódjában, hogy bár a film eleinte néma volt, a zene már akkor is folyamatosan szólt a mozizás közben. Bár idővel megjelentek az elsősorban filmzenéket komponáló szerzők, a filmzene alapjai Wagnerre vezethetők vissza. Az epizódban belehallgatunk a Star Wars-ba és Chaplin mozijába is.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Mendelssohn: Szentivánéji álom – Scherzo
Csajkovszkij: 1842 (V mint vérbosszú c. film – rendező: James McTeigue)
Wagner: Istenek alkonya – Sigfried rajnai útja
John Williams: Star Wars – Imperial March
Brahms: V. magyar tánc – Chaplin: A diktátor c. filmből
……………………………………………………………………
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/

OPERAHÁZI ELŐADÁS – AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – A MEGHASADT LÉLEK

Az Operaház éppen 12 évvel ezelőtt, 2005. május 29-én mutatta be Gyöngyösi Levente operáját, mely Babits A gólyakalifa című elbeszélése alapján készült, a librettót Balla Zsófia írta. Ezen az estén az opera koncerszerű előadását hallgathatják meg.

MEGÉRTHETŐ ZENE – AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – A MEGHASADT LÉLEK

Az Operaház éppen 12 évvel ezelőtt, 2005. május 29-én mutatta be Gyöngyösi Levente operáját, mely Babits A gólyakalifa című elbeszélése alapján készült, a librettót Balla Zsófia írta.