A mai estén elsőként felcsendülő harmadik szimfóniát Brahms ötven éves korában írta. A művet – akárcsak a II. szimfóniát – Richter János mutatta be a Bécsi Filharmonikusokkal.
A mű érett mester alkotása: monumentális versenyművei, kamarazenéjének java része, zongoraműveinek kimagasló opuszai ekkor már készen álltak. Az F-dúr szimfónia mintegy középutat jelent
az előző, II. szimfónia pasztorális derűje és az utána következő IV. szimfónia archaizáló komolysága között. A hangverseny második felében hallható mű egy igazi győzelmi zene. Haydn a drámai hangvételű, nagyszerű Nelson-misét 1798-ban írta; ő még – a napóleoni háborúkra utalva – a „Missa in angustiis” (Mise a szorongattatás idején) alcímet adta neki, de később az angol admirálisról nevezték el művét, mivel Haydn állítólag akkor írta a Benedictus híres győzelmi fanfárjait, amikor az abukiri győzelemnek hírét vette. Két évvel később Nelson ellátogatott Kismartonba, ahol ezt a művet adták elő a tiszteletére; Haydn hagyatékában pedig megtalálták a csata térképvázlatát is.

Brahms: III. szimfónia
Haydn: Nelson-mise

Kriszta Kinga – szoprán
Kovács Annamária – alt
Kálmán László – tenor
Palerdi András – basszus
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vezényel: Kovács János