A III. Leonóra-nyitányt Beethoven valójában a Fidelio című operájához írta. Ez a nyitány nem a dráma cselekményét, hanem a történések érzelmi, indulati mozgatóit ismerteti meg a hallgatóval: a harc elszántságát, a fájdalom mélységét és a szabadulás boldogságát. Leonórával, a hőslelkű asszonnyal együtt éljük át ártatlanul bebörtönzött férjének reménytelen szenvedését. A történet szerint az álruhában a börtönőr bizalmába férkőző hitves, és az igazság győzelmét jelképező, a végveszély pillanatában megérkező miniszter azonban megmentik az önkény áldozatát. A szabadulás pillanatát jelképezi a nyitány végén a színfalak mögött felhangzó trombitaszó.
A nyitányt követően Orbán György hegedűversenye csendül fel a zenekar egyik koncertmestere, Harsányi Elina előadásában.
„Én háromféle kivégzést tudok elképzelni magamnak a hegedűversenyem miatt: nagyot, ha a nagy hegedűversenyekhez hasonlítják, mert akkor meghaltam. Közepeset, ha mondjuk a Prokofjev I.-höz hasonlítanak, és talán a legkevésbé fájdalmasat, ha a Prokofjev II.-hoz, amely halványabb. Az én kis hegedűversenyem azt az aránylag hosszú, 25 percet tölti ki, amit a közönség rááldoz az idejéből. Már az is bukás, ha rendben lemegy, de igazából 10 perc alatt is el lehetett volna mondani… Egyrészt itt-ott vannak benne népdalfoszlányok, a végén pedig még egy regösének is felhangzik, jól felismerhetően.” – mondta a szerző saját hegedűversenyéről.
Anton Bruckner többszörös átdolgozás után 1881-ben mutatta be Negyedik szimfóniáját, melynek ő maga adta a “Romantikus” címet. A szimfónia méltán kapta a romantikus melléknevet: a romantika korszakának egyik fő szimbólumát, az erdőt ábrázolja egy monumentális természeti képben.
Nem a fizikai erdőről, hanem az erdő jelenségéről van szó: az erdő egyfelől a megnyugvást, az elcsendeülést, a természettel való egyesülést, másfelől pedig a lélek tudatalatti ösvényein való bolyongást, a legbelsőbb gondolataink, érzéseink feltárását, ezek megismerését szimbolizálja. Ilyen módon az első tétel megmutaja a lélek békéjét, csendjét, míg például az utolsó tétel viharjelenete a lelkünk viharait ábrázolja.
