Budafoki Dohnányi Zenekar

Zeneakadémia

2018-03-03 19:30:00 Budapest, Liszt Ferenc tér 8, 1061

Műsor

Borogyin: Igor herceg - Polovec táncok
Liszt: XIV. magyar rapszódia
Dan-Hung Wang: Rhapsody
*   *   *
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
 
Közreműködik:
Kai-Chuan Tang - cimbalom
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
 
Vezényel: Yu-An Chang

 Az Igor herceg Borodin posztumusz operája. A művet, saját szövegére, 1869-ben kezdte el komponálni, befejezése azonban Rimszkij-Korszakovra és Glazunovra maradt. A bemutató 1890-ben, Pétervárott zajlott le. Az opera harmadik felvonása a látványos Polovec táncokkal fejeződik be: a rabul ejtett Igor herceg felvidítására mutatják be a táncokat. Mint önálló táncszám, és mint hatásos zenekari darab egyaránt közismert és népszerű kompozíció.
A Magyar rapszódiák Liszt Ferenc tizenkilenc darabból álló zongorasorozata, amelyben magyaros témákat dolgozott fel. A sorozat néhány darabjából zenekari változat, egyből zongoraverseny is készült. A mai estén a XIV. zongora rapszódiából átírt I. magyar rapszódia szólal meg. Az előadás érdekessége, hogy a zongora szólam kínai cimbalmon szólal meg.
Dan-Hung Wang kínai cimbalomra és zenekarra komponált Rapszódiája jazz elemekkel gazdagítja a rapszódia műfaját. A popzene egyedülálló harmónia készlete és ritmikája friss életerőt ad a tradicionális kínai hangszernek, a hangzás romantikus, dinamikus és szabad stílusát létrehozva.
A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára Bartók Béla egyik legismertebb zenekarra írt kompozíciója, és a 20. század egyik legeredetibb műve, nemcsak a hangszerelésében, hanem az antifonális effektusok alkalmazásában is.
A harmincas évek derekán kevés zeneszerző vállalkozott szimfónia írására, és ha komponáltak is nagyobb szabású ciklikus zenekari műveket, bizonyos tartózkodással óvakodtak ezeket szimfóniáknak nevezni. Úgy látszik, Bartók is azt gondolta, többet mond a semleges „Zene” elnevezés, mint a klasszikus-romantikus örökségre utaló „szimfónia”.
A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponálására Paul Sacher kérte fel Bartókot egy 1936-ban kelt levelében. Bartók válaszában már jelzi, hogy vonós és ütőhangszerekre írt műre gondol, tehát a vonósokon kívül zongorára, cselesztára, hárfára, xilofonra és ütősökre lesz szükség. Azt is hozzáteszi, hogy bár igyekszik – Sacher kérésének megfelelően – technikai szempontból aránylag könnyen előadható művet írni, de ritmikai nehézségeket nem fog tudni elkerülni. A mű újdonsága persze nem csak ritmikai természetű lesz. Újnak számít majd több ritkán alkalmazott vonós játékmód, a fogólapra csapódó – ütőhangszeres hatású – vonós pizzicato vagy például pengetett hangok glissandója. Ezek a különleges eszközök sohasem kizárólag színelemként kapnak szerepet, hanem mindig dramaturgiai funkciót látnak el.
Kai-Chuan Tang, a mai este szólistája Taipeiben született, Berlinben él, számos díjat nyert, és gyakran hívják meg a tengerentúlra kínai cimbalom szólistaként. 
Az est karmestere a 2016-os Bukaresti Nemzetközi Ifjúsági Karmesterverseny első helyezettje, Yu-An Chang tajvani karmester, aki a Dohnányi Zenekar 2016-os karmester kurzusa alkalmával nyerte el a meghívást.