Mi köze van James Bondnak a Müpához?

Semmi. Viszont az örök mozihőst kedvelő kedves olvasóknak biztosan ismerős a Spectre című James Bond filmben felcsendülő Writing’s on the Wall című betétdal. De mit is jelent ez a „Felirat a falon”? Ez érdekelte nagyon Belsazár királyt is a Krisztus előtti 600-as években. És hogy vajon hogy jön mindehhez a Müpa?

Szöveg: Kurta Klaudia

2019. május 12-én a Müpa Budapest Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében ismét összegyűlik az ország, hogy énekeljen egy jót közösen. Beethoven Karfantáziája mellett Walton Belshazzar’s Feast című műve is felcsendül a koncerten. De ki az a Belshazzar és mi történt ezen a balul sikerült lakomán?

Az ihletet adó kéz

Belsazár király, vagy más néven Belsaccar, Baltazár, Bél-sar-uszur – kinek hogy áll a szájára -, Krisztus előtt a 6. században született, Nabú-naid király fiaként. Édesapja 550-ben úgy döntött, hogy elvonul egy kis száműzetésbe, és trónját némi katonával együtt fiára hagyta. Belsazár uralma rövid volt és velős.  Krisztus előtt 553-ban ült a trónra és nem sok időt töltött ott, mire jöttek a perzsák, hogy elfoglalják Babilónt. Belsazár király egy nap úgy gondolta, hogy itt az idő enni egy jót, ezer nemes embert hívott a lakomájára, ahol megengedte nekik, hogy azokból az arany kupákból igyák a bort, amiket nagypapája Nabukodonozor király templomából loptak annak uralkodása idején. Iddogálás közben az arany, ezüst és egyéb anyagok isteneit dicsőítették, mikor egyszer csak megjelent egy kéz a semmiből, és egy feliratot írt a falra.  Belsazár király igencsak lesápadt az események hatására és összehívta bölcseit, hogy fejtsék meg neki az üzenetet. A bölcseknek nem sikerült a bravúr, ezért a királynő Dániel prófétát ajánlotta, hiszen emlékezett rá, hogy a fiatalember Nabukodonozornak is segített évekkel ezelőtt bajos álmai és víziói megfejtésében. Dániel a következőket olvasta: „Mene mene tekel ufarszin.” Ha esetleg Önök közül volna olyan, aki hozzám hasonlóan nem beszél folyékonyan arámiul, a mondat értelme körülbelül annyit tesz, hogy kedves Belsazár, megszámláltattak a napjaid, jönnek a perzsák és jól lerohanják az országot. Gobrüsz perzsa hadvezér jött is az Úr előírásainak megfelelően még ugyanazon az estén és ellenállás nélkül bevette Babilónt. A potenciális ellenállók ugyanis a lakomán ültek éppen… Belsazár 539. október 12-én hunyt el.

Ez a bibliai történet számos művészt megihletett, Johnny Cashtől Rembrandtig. Míg Händel 1745-ben, addig koncertünk egyik főhőse, Walton 1931-ben komponált művet a lakomáról.

Sir Walton

Sir William Turner Walton 20. században élt angol zeneszerző, karmester. Hatvan éves pályafutása alatt mindenfélét komponált az operától a filmzenéig. Szegény családból származott, de a zene szeretete körülvette. Szülei énekeltek, ő maga is énekelt egy helyi templomban. Ugyan édesapja lekevert neki egyet mindig, mikor rossz hangot énekelt, de ez nem szegte kedvét. Zongorát és hegedűt tanult, de a daloláshoz volt nagyobb tehetsége. 16 éves korában kezdte tanulmányait az oxfordi egyetemen. 1920-ban lett elege tanulmányaiból, miután háromszor is megbukott a vizsgán. A méltán ismeretlen Sitwell családhoz költözött, akik számos híres emberrel megismertették és akikkel sokat utazott együtt a világban. 1923-ban Edith Sitwell egyik verséhez komponált kísérő zenét Facade címmel, mely muzsika igen mulatságosra, jazzesre sikerült, és nagyon modernül hangzott az akkori kor füleinek. Az 1920-as években jazz-klubokban zongorázással keresett némi pénzt, de főleg a Sitwell családnál komponálgatott.  A második világháború alatt nem kellett katonai szolgálatot teljesítenie, így propaganda- és egyéb filmekhez írt zenéket (például a Laurence Olivier által fémjelzett V.Henrikhez, III.Richardhoz és a Hamlethez). Később egy röpke hét év alatt megírta operáját, a Troilus és Cressidat, mely nem lett valami népszerű, ugyanis túl romantikusra sikeredett. Zenekari művei között találunk Csellóversenyt 1956-ból vagy egy Második szimfóniát 1960-ból. 1951-ben lovaggá ütötték, 1968-ban Order of Merit kitüntetésben részesült művészeti tevékenységei végett. 1967-ben egy fesztiválon bemutatták A medve című egyfelvonásos vígoperáját, mely nagy tetszést aratott. 1949-ben argentin feleségével az olaszországi Ichsia szigetére költözött, és itt is halt meg 1983-ban.

Zsoltárszövegből kórusmű-gyöngyszem

A Belsazar lakomája egy oratorikus mű mely a BBC felkérésére készült. Szövegét a már fentebb ismertetett Sitwell család egy tagja, Osbert Sitwell állította össze a 137. zsoltár szövege alapján. A BBC eredetileg egy rádión közvetíthető, kórusra, szólistára és egy maximum 15 fős zenekarra íródott művet képzelt el, ám ezt az elképzelést a Leedsi Fesztivál vezetője, Thomas Beecham némiképpen felülírta, és a 15 fős zenekarból hatszor akkorát csinált. Az 1931-es fesztiválon Berlioz Requiemje is éppen műsoron volt, melyhez mindenféle rezes bandák álltak rendelkezésre. Beechem megkérdezte Waltont: „Mivel úgysem fogod többet hallani ezt a dolgot, miért nem teszünk bele még néhány rezest?” A zene nagyon ritmikus, érezzük benne Walton jazz-iránti elköteleződését. A kórus a zsidó népet hivatott megszemélyesíteni, míg a bariton szólista a narrátor szerepét tölti be, aki elmeséli az egész történetet.  1947-ben Herbert Von Karajan azt mondta a darabról, hogy az elmúlt 50 év legjobb kórusműve. A nagy sikert aratott művet számos híres karmester vezényelte, úgy, mint Adrian Boult, Leopold Stokowski, Sir Simon Rattle, Ormándy Jenő, André Previn. És 2019-ben Hollerung Gábor.

Jöjjön el ön is a 2019. május 12-én vasárnap 19 óra 30 perckor kezdődő hangversenyünkre a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermébe, ahol Sir William Walton: Belshazzar’s Feast című műve mellett Beethoven Karfantáziája is felcsendül az Országos Egyesített Kórus és a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével! További fellépők:  Kovács István – basszus, Réti Balázs – zongora.

A koncert leírása: https://bdz.hu/koncertek/enekel-az-orszag-2019/

Jegyvásárlás: https://bdz.jegy.hu/program/enekel-az-orszag-2019-101402/524915