Zeneakadémia

2017-10-27 19:30:00 Budapest, Liszt Ferenc tér 8, 1061

Műsor

Wolf Péter: Cine-fónia
Kabalevszkij: I. Csellóverseny
Bruckner: IV. szimfónia

Közreműködik: Gabriel Schwabe - cselló

Vezényel: Bogányi Tibor

 
 

  “Ha egy komponista zenéjét szélesebb tömegekhez szeretné eljuttatni, akkor vagy popdalt komponál, vagy filmzenét. A popdalok hallgatottságáról nem kell sokat értekezni: funkciójuk mindenki számára világos. A filmekhez nem elsősorban a zenéjük miatt ül be a néző, de egyáltalán nem mindegy, hogy az a zene milyen. Sok, a mozikban hallott zene vezeti át a publikumot a könnyebb műfajok felől a komolyabbakhoz. A mai film-zeneszerzők munkái nemcsak filmek tartozékai, de igen gyakran koncerttermi előadások sikeres művei is. Ez vezetett arra a gondolatra, hogy hasonló hangulatú darabot komponáljak. Olyat, ami film nélkül is képeket idéz fel a hallgatóban, és ami nem idegen attól a nyelvtől, amit ma inkább az u.n. komolyzene használ. Művemet megrendelés nélkül, a magam szórakoztatására kezdtem írni néhány évvel ezelőtt, 2015-ben fejeztem be. Egy-egy részletnél számtalan kísérletet végeztem, sokszor és sokat alakítottam rajta. Sok zenekarnál ragadott meg a koncertmester nagyszerűsége, ez bátorított arra, hogy kiemelt szerepet kapjon a művemben. De mindenki másnak is igyekeztem testhez álló feladatot adni. Legfőbb célom egy jókedvű muzsikálás, amely a közönségnek is örömére szolgál. Azt, hogy ez miként sikerül, azt természetesen az ezerfejű cézár, a közönség dönti el.” - írja Wolf Péter a mai estén felcsendülő művéről.
  Kabalevszkij 1964-ben írta második csellóversenyét Daniil Shafran csellóművész számára. A csellistát ebben a műben egy nagyobb zenekar kíséri, mint az első csellóversenyben, megjelenik az alt szaxofon, a kontrafagott és a hárfa is. A versenymű három tételes, melyben az első és a második tétel kadenciával zárul. Mai hangversenyünkön a szólót Gabriel Schwabe, német csellóművész szólaltatja meg.
  Hangversenyünk második részében Bruckner IV. szimfóniáját hallhatják. Bruckner szimfóniáiban a barokk és a német késő-romantika hatása mutatkozik, de jelentős szerephez jut az osztrák népdalkincs is. A IV. szimfóniáját maga látta el a „romantikus” melléknévvel. A darab valójában programzene, melyben a középkori kastélyoktól, a vad erdőségektől kezdve a madárfüttyig, a derekas vadászatokig és a mészárlást követő kedélyes ebédig minden elő- fordul. A nagyszabású kompozíció a megkapó természet-élmény kifejezése.