Zeneakadémia

2017-03-21 19:30:00 1061 Budapest, Liszt F. tér 1.

Műsor

Beethoven: István király nyitány
Mozart: Esz-dúr zongoraverseny két zongorára K365
Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny
 
Közreműködik:
Hegedűs Endre – zongora

Hegedűs Katica – zongora
 
Vezényel: Hollerung Gábor

 „István király, vagy Magyarország első jótevője” — címet kapta Kotzebue ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákat felvonultató nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik. A nyitány dallamai Szörényi Levente István a király című rockoperájában is felcsendülnek.
A nyitányt Mozart kétzongorás versenye követi, mely jóval igényesebb, mint a korábbi három zongorás koncert, ezt ugyanis Mozart nem többé kevésbé ügyes dilettánsok, hanem maga és nővére számára komponálta. Az első tétel formai megoldásában szellemesen megváltoztatott visszatérés tér el a megszokott sémától. A záró rondó szertelenül vidám dallamát egyik 1776-ban komponált divertimentójában (K. 252) már felhasználta Mozart: ezt az egyik augsburgi gyűjteményből ismert régi német népdalt, rajta kívül Haydn és Beethoven (C-dúr zongoraverseny III. tétel) is felelevenítette.
A koncert második felében Beethoven Császár koncert melléknéven ismert, op. 73. Esz-dúr zongoraversenyét hallhatják, melyet 1809 és 1811 között írt a szerző. A művet barátjának, tanítványának és patrónusának Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérseknek ajánlotta. A koncert mellékneve (Császár koncert) nem Beethoventől, hanem a mű angol kiadójától Johann Baptist Cramertől származik. A zenemű I. tételének katonás feszessége és monumentalitása Beethoven Eroica szimfóniáját idézi, utolsó tétele pedig önfeledt vidámságot, kirobbanó jókedvet áraszt.